Az 1979-ben bemutatott Áramütés c. film, rendezője Bacsó Péter. A mozi egyes részleteit a kabai Vörös Csillag mezőgazdasági termelőszövetkezet pulykatelepén forgatták, de feltűnik a Color együttes is benne.

A film készítéséről hallottam egy humoros történetet. Igaz-e vagy sem, azt nem tudom. A film készítői táviratban engedélyt kértek a teleptől a film forgatására, de a távírász rosszul értelmezte, a szöveget és a filmstúdió a következő értesítést kapta: A pulykatelep felforgatását engedélyezem! (Bagoly Irma)

A történet: Virág főiskolájának kórusával Finnországban vendégszerepel ahol teherbe esik. Hazatérve elutasítja testvére - Vince - segítségét. Otthagyja a főiskolát, elvetéli a magzatát. Pesten akar új életet kezdeni, de depressziós anyja nem tud segíteni. Dolgozni kezd, de egy állását sem tudja huzamosabb ideig megtartani, állandóan konfliktusokba kerül. Disszidálni próbál, de a rendőrök visszahozzák a falujába. A két testvér csúnyán összevész, még verekednek is. Ekkor Vincét áramütés éri. Virág mindent megpróbál, hogy megmentse. (forrás: kritikustomeg.org)

A filmben szerepel az akkori magyar rock élet emblematikus zenekara a Color együttes is. A Debreceni Orvostudományi Egyetem aulájában forgatták ezt a részletét az Áramütés (1979) című magyar filmnek.

B. Kiss Albert Püspökladányban született 1923-ban. Szegény családból származott, bár dédnagyapja még nemes ember volt. Apja már fiatalon kikerült csikósként az Ágota-pusztába. Az I. világháborúban az olasz fronton Piavénál megsebesült. Édesanyja szobalányként dolgozott.
A szülők tisztes szegénységben éltek, de gyermekeiket szigorúságban nevelték, Albertet az iskola mellett zenére is taníttatták. Apja kívánságára pékinas tanonc lett. 1948-ban vette feleségül Kóti Erzsébetet, akivel később önálló pék műhelyet alapítottak, és együtt dolgoztak harmincöt évig. A munka mellett, ha ideje engedte, mulatságokba, lakodalmakba járt zenélni, és több zenekarban is játszott. Szabadidejében írogatott. Megírta két kötetben Püspökladány 1920-2000 közötti történetét. A címe: „B. Kiss Albert Püspökladányi Pékmester Közéleti, Családi naplója és Krónikája”. A „nem hivatalos” történelem igazi értéke, hogy egy dolgos munkásember szemén keresztül elevenednek meg településünk fontosabb történései, megfűszerezve az író személyes érzelmeivel. A műben megörökítette Ladány zenetörténetét, elkészítette a Ladányban működő zenekarok tablóját. Írt a néphagyományokról, a betyárokról, a régi mezőgazdasági életről és szokásokról, valamint a településen élő és tevékenykedő jeles személyekről és s város jeles eseményeiről.
Csenki Imre karnagy azt írta az első kötete előszavában: „A szülőföld iránti szeretete késztette az írásra, vezette tollát. Ez adja írásainak ízét, zamatát, és egyik legfőbb értékét.” (Írta: Rásó János)

A Mélytengeri áramlás (1963) Csák Gyula újságírói és irodalmi-írói munkájának ötvözetéből alakult ki, magán viselve mindkettő inkább hibáit, illetve a tapasztalatlanságból eredő kifejezésbeli, formai esendőségeit. "Műfaja is nehezen határozható meg: a korabali kritikák hol szociográfiának, hol riportregénynek, hol egyszerűen csak irodalmi riportnak nevezik. Ez utóbbi jár az igazsághoz a legközelebb. A Mélytengeri áramlás valójában nem több egy napilap – akár folytatásokban is közölhető – riportjánál. Ma már nehezen érthető, de ténykérdés, hogy a könyv nagy vihart kavart maga körül, elsősorban politikai-társadalmi értelemben. Csák Gyula programja ugyanis az volt ezen írásában, hogy bemutassa a magyar falusi-paraszti élet változásait 1945, illetve 1956 után. Ez a nyomozás az író számára felemás sikerrel járt: kétségkívül olyan eredményre jutott, hogy a "mélyben" a múlthoz képest változások zajlottak le, de a felszínen még sok minden mozdulatlan. Ez is elegendőnek bizonyult azonban ahhoz, hogy a hatvanas évek elején még bőven jelenvaló szektás közéleti haragot a fejére idézze." (Mocsár Gábor író)

" Őrizzük emlékeinket, gyűjtsük össze töredékeinket, nehogy végleg elvesszenek, s ezáltal is üresebb legyen a múlt, szegényebb a jelen, s kétesebb a jövő"
Ez az Ipolyi Arnold idézet a mottója a 2012. július 7-én megnyitott Báránd neves szülöttjéről elnevezett Balassa Iván Falumúzeum, ami a település múltját hivatott bemutatni. Az épületben helyet kapott egy 120 darabból álló írógépgyűjtemény és a településre jellemző paraszti kultúrát bemutató kiállítóterem. De van egy helytörténeti és egy mesterségeknek emléket állító terem berendezve, valamint van még egy helyiség, amelyikben idöszaki kiállításokat szoktak rendezni.
Nyitva tartás: minden hétköznap 8-12-ig 13-17-ig, egyéb esetekben telefonon egyeztetve 30-279-268

A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye (Nagyrábé) Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteménye, ahol a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. A Nagyrábén található Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteménye Ványai Gusztáv egyedülálló néprajzi magángyűjteménye, 10 év szorgos gyűjtő- és kutatómunkájának eredménye. A gyűjtemény gerincét alkotó Okos Gépek – Találékony Emberek című állandó kiállítás különleges időutazásra invitál a múltba, melyen a látogató betekintést nyerhet a 18-20. századi falusi gazdálkodás hagyományaiba. Az 1300 m2-en tematikus kiállítóterekben bemutatott több mint 2000 tárgy egy része ránézésre ócska, szedett-vedettnek tűnő, néprajzi szempontból azonban igen becses. Többségük házi gyártmány, készítőjük évszázados gyakorlat szerint maga alkotta vagy alakította át, így a tárgyak nem csak az egykori falusi kultúra emlékeit, hagyományait, de alkotójuk képességeit, tudását, ízlését is őrzik. A tárgyak régies, tájszavas elnevezése, mint a brigigyó, fintok, palóka, gyalázka, légely, szerhát, triőr vagy vonyogó, a néprajzi ismeretek mellett különleges nyelvészeti élményt is nyújt. A Mezőgazdasági Hagyományok Gyűjteményének otthont adó porta melléképületében 1957 óta pálinkafőzde áll, ahol 15 éve Ványai Gusztáv főzi a pálinkát. Az ötféle gyümölcsből – alma, barack, meggy, szilva és törköly – helyben főtt párlatokat a vendégek rendhagyó gasztronómiai program keretében kóstolhatják végig, melyhez a különleges hátteret a néprajzi gyűjtemény, a kulináris élvezeteket a pálinkák mellett a tájegységre jellemző ételkülönlegességek adják. Programlehetőségek: - Rendhagyó történelemóra - Múzeumpedagógiai foglalkozás - Csapatépítő tréning - Pálinkakóstoló Tel.: 36209215466 Cím: 4173 Nagyrábé Dózsa György út 35. (Forrás: vanyaigusztav@gmail.com)

A Nádudvari Kincsesház Nádudvar város önkormányzatának tulajdonában lévő egykori fürdőház épületében működik Nádudvaron, a Kossuth tér 5. szám alatt. A házat a Kövy Sándor Általános Iskola tanárai és tanítói működtetik, a működés feltételeit a nádudvari Közgyűjteményi Alapítvány szervezeti kerete biztosítja.
Céljuk, hogy megismertessék tágabb és szűkebb otthonukat; ne csak múltját, szellemiségét, néprajzát, élővilágát, vizeit, hanem mindazt, ami az itt élő emberek számára évszázadokon keresztül egyedivé tette ezt a tájat. A működtetők azt szeretnék, hogy a városban felnövő gyerekek megismerjék, felnőttként pedig sajátjukként ápolják, élni tudjanak a táj nyújtotta lehetőségekkel és lehetőségekből. A KINCSESHÁZ nyitva tartása: kedd, cstörtök, péntek, szombat: 9-13 óráig Szombati szöszmötölések 10 órától 13 óráig tartanak.

ELMARAD!

Névadójáról és volt igazgatójáról készült műalkotásokat avatnak a püspökladányi Karacs Ferenc Múzeumban 2020. március 16-án, hétfőn.  Arnóth Sándor bronz reliefjének és Karacs Ferenc bronz domborművének ünnepélyes leleplezésére kerül sor e napon.

Arnóth Sándor, a Karacs Ferenc Múzeum egykori igazgatója, Püspökladány volt polgármestere, a térség néhai országgyűlési képviselője idén töltötte volna be 60. életévét. 2011. március 16-án sajnálatos tragédia következtében távozott el. Emlékezetét a Karacs Ferenc Múzeum Győrfi Ádám szobrászművész felavatásra kerülő reliefjével kívánja tovább őrizni.

Az ünnepség időpontja: 2020. március 16. 13:00 óra, helyszíne: Karacs Ferenc Múzeum, 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28.

1770. március 16-án született Karacs Ferenc térképkészítő-rézmetsző mester, a Múzeum névadója. Az évforduló alkalmából a Karacs Év kezdeteként a város szülöttének tiszteletére domborművet emeltetnek az intézmény homlokzatán.

Karacs Ferenc reliefjét a Magyar Örökség-díjas Győrfi Lajos szobrászművész készítette el.

A szoboravató ünnepség időpontja: 2020. március 16. 14:30 óra, az Arnóth Sándor dombormű avatót követően, helyszíne: Karacs Ferenc Múzeum, 4150 Püspökladány, Kossuth u. 28.

Földes Nagyközség Önkormányzata és a Karácsony Sándor Közösségi Ház szeretettel várja a földesi 18 és 35 év közötti fiatalokat 2020. március 7-én (szombaton) 18:00 órától borkóstolóval és ételkóstolóval egybekötött Borok és Nők - Nőnapi különkiadás című kötetlen ismeretterjesztő előadásukra!  Tegyünk együtt a borkultúránk megismeréséért és népszerűsítéséért! Kurzusvezető: Dr. Juhász Erika a Debreceni BorOskola vezetője. Helyszín: Karácsony Sándor Közösségi Ház

Nádudvar Város Önkormányzata a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján megemlékezést és koszorúzást tart 2020. február 25-én, kedden 16 órától Nádudvaron, a Kossuth téren, a Szovjetunióba kényszermunkára elhurcoltak emlékére állított emlékműnél. Beszédet mond Maczik Erika polgármester. Koszorút helyeznek el a város önkormányzatának, közintézményeinek, civil szervezeteinek képviselői.

A földesi Bálásházy János Kertbarát Kör és a Karácsony Sándor Közösségi Ház sok szeretettel hívja és várja az érdeklődőket 2020. február 17-én, hétfőn 17:30-tól Oláh Mihály Kedvcsináló, avagy hogyan kertészkedjünk okosan című előadására a Karácsony Sándor Közösségi Házba. A részvétel ingyenes