A tavalyi hatalmas sikerre való tekintettel a 2012-ben ismét megrendezésre kerülő Tehetségkutató Fesztiválra várják a kedves jelentkezőket. Az előadók szakmai zsűri előtt mutathatják be tehetségüket, valamint idén már közönségdíj elnyerésére is lehetőség nyílik, tehát érdemes a rajongótábort is megmozdítani a közönségszavazatok és a baráti hangulat növelése érdekében. Díjazás: 1. hely: 25 000 Ft + Kupa+ Oklevél, 2. hely: 15 000 Ft + Oklevél, 3. hely: 10 000 Ft + Oklevél, + közönségdíj!+ további fellépési lehetőségek! Jelentkezés: A berekberendezve@gmail.com címre küldött üzenetben, aminek ajánlott tartalma: - a zenekar és a tagok neve, hangszere, - stílus megjelölése, - zenekar székhelye, - rövid leírás a zenekarról, - esetleges technikai igények. Jelentkezési határidő: 2012. június 21.
Az eredményhirdetés után további fellépők szórakoztatják a nagyérdeműt! 

Tavaly első ízben szólt a felhívás: Vedd fel a kesztyűt!, s az idén újra összefogást hirdettek a tiszta Magyarországért. 2012. június 2-án a környezettisztogatási akció Karcagról indul, hiszen a Magyar Televízió élő adásban ad hírt arról, hogy az Erdei Tornapálya bejáratánál lévő füves területen Dr. Fazekas Sándor Vidékfejlesztési miniszter és Dobos László Karcag polgármestere köszönti a mozgalomhoz csatlakozókat, majd 6-8 helyszínen kezdődik a szemétszedés és a közterület megtisztítása.

Ügyességi lovasversenyt rendeznek 2012. május 27-én Berekfürdőn hat kategóriában, minden korosztálynak. A versenyről további információ: 06(30)508-33-44, és a lovasverseny.hu oldalon.

A püspökladányi Kolláth Galéria szeretettel meghívja Önt és kedves családját, barátait a Kaiser étterembe (Karcag, Dózsa Gy. út 3.) 2012. május 17-én 17 órára Tóth Tünde (a képen) festőművész kiállításának megnyitójára. A kiállítást megnyitja,a képeket bemutatja Türke Jánosné nyugalmazott igazgató. Közreműködik Bánsághy Kálmán klasszikus gitáron. A kiállított képek megvásárolhatók. A megnyitón ásvány, tenyésztett gyöngy és rogyasztott üveg ékszerek is kaphatók.

Magyarország etnikai térképén különös színfoltot jelentenek a kunok. A róluk szóló írások kiemelik a harcos természetet, a nomád életforma teremtette szilaj szellemet, aminek nyomát a kunságiak sajátos történeti tudatában még ma is fellelhetjük. Kik voltak és honnan jöttek ezek, a történelmüket átverekedő török műveltségű néptöredékek, akiknek különféle elnevezéséről, úgy mint koman, kuman, kun, szári, kipcsak bizánci és latin nyelvű források is megemlékeznek? Ha megállunk a Radnai-hágó csodálatos vidékén, nem mehetünk úgy tovább, hogy meg ne emlékezzünk arra, hogy Kötöny kun vezér körülbelül 770 éve itt vezette be népét - a mintegy negyvenezer családot - a Kárpát-medencébe. 1239-ben Kötöny kán, a kunok fejedelme, menedéket és bebocsáttatást kért a magyar IV Béla királytól, ugyanis a kétszáz évig virágzó Kun Birodalomnak, Cumania-nak, a terjeszkedő mongol Birodalom véget vetett. A kunok a Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, ami 1239-ben, húsvét másnapján történt meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, s a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta a kunok vezérét, és behívta őket az országba. A kunok teljes letelepítése, befogadása, életmódjuk megváltoztatása természetesen hosszú, és küzdelmekkel terhes időszak volt. Véglegesen csak évszázadokkal később fejeződött be. Állíthatjuk azonban, hogy a kunok életének határpontja köthető a Radnai-hágóhoz, hiszen három alapvetően fontos területen volt határpont a kunok számára: az új hazát illetően, az életmód-váltás tekintetében és új vallásuk felvétele terén. Új haza-IV.Béla király befogadta a kunokat, azon feltétellel, hogy megígérték rendelkezésre állnak a háborúk alatt. És ezt a megelőlegezett bizalmat a kunok a legdrágábbal hálálták meg: készek voltak életüket és vérüket áldozni királyukért, új hazájukért. A keleti taktikával harcoló kunok, melyek hadserege főleg könnyűlovas íjászokból állt, erős támaszai lettek a királynak, jelentős erőt képviseltek a királyi hadseregben. Katonai feladataik miatt a kunok jelentősége egyre nőtt. A kunok 150 éven át az Árpád-házi királyok fő támaszai lettek. Az Árpád-házi királyok számára a kun közösség katonai szempontból volt nagyon fontos, hisz a magyar királynak nem volt megfelelő számú, azonnal mozgósítható és hűséges hadserege. Így a kunok a székelyek mellett a legfontosabb olyan magyar népelemmé váltak magyar földön, akik nélkül ezentúl magyar király nem harcolt. Az Árpád-korban a Magyar Királyság hadseregének legnagyobb létszáma 40-50 ezer főből állt, ebből 10 ezer kun katona volt. Ha csak a kun eredetű szavainkat vesszük sorba, megfigyelhetjük, hogy úgy olvadtak be a magyar nyelvbe, ahogy a kunok a magyarságba. Ilyen kun eredetű szavaink, melyek szervesen beépültek a magyar nyelvbe: balta, bicska, buzogány, csákány, hurok, kalauz, kobak, komondor, köldök, köpönyeg, özön, tőzeg. Új életmód-A kunok eredetileg nomád nagy állattartó életmódot folytattak, és törzsi-nemzetségi szervezetben, sátortáborokban éltek. A mai Kazahsztán, majd Ukrajna területén létrehozták a 11-12. századi Európa legerősebb nomád államát. A korabeli krónikák és tudósítások Kunországnak hívták ezt az államot. Ötvösművészetük és fémmegmunkálásuk igen fejlett lehetett. Idejük nagy részét pásztorkodással, állattartással töltötték. Bizonyos csoportjaik, ha letelepedtek valahova hosszabb időre, a tárgyi és nyelvi emlékek szerint földműveléssel is foglalkoztak. Törvényeiket maguk szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A XIX. századig tartott ez a különös jogállapot, melyhez fogható nem volt Európában. XV-XVI. századra a kunok megtelepülése befejeződött. Mindez életmódváltást, asszimilációt, és átalakuló kultúrát jelentett számukra, azonban a zárt társadalmi berendezkedés következtében az egykori kun műveltség számos eleme nemzedékről nemzedékre öröklődött. A kun nép úgy integrálódott a magyarságba, hogy bár nyelvét felcserélte, azonban identitását a mai napig megtartotta. (forrás:a kunok bejövetele)

A „Kun Összefogás” Konzorcium ez év februárjában tartotta tanácsülését Kiskunfélegyháza város polgármesteri hivatalának dísztermében (a képen), melynek témája volt az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány kérelmének megtárgyalása és a Kunok II. Világtalálkozójának előkészítéséről szóló tájékoztatás. Az Eurázsiai Összefogásért Alapítvány a II. Kun Világtalálkozó társprogramjaként „Eurázsiai Történelmi Lovas utat” tervez Magyarországról Kazahsztánba. Az utazás célja a rokon népek barátsága és a kun-magyar lovas hagyományok ápolása mellett Nursultan Nazarbayev, kazak köztársasági elnök születésnapi ünnepségére személyes jelenléttel kívánnak tisztelegni. Az öt hónapos út során minél szélesebb körben kívánják megismertetni Magyarországot és a „Kunság” hagyományait. A Kunok II. Világtalálkozójára 2012. szeptember 8-22-ig kerül sor, melyet számos elő- és utórendezvény kísér. Programfüzet készítése – települési és a Világtalálkozóhoz igazodó programok összegyűjtése. A találkozó nyitórendezvénye 2012. szeptember 8-án Karcagon, és záró rendezvénye szeptember 22-én Kunszentmiklóson lesz. A „Kun Összefogás” Konzorcium 2011 decemberében az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban 2012. évet Kun Évnek, valamint a Kiskun és a Nagykun önkormányzatok képviselőtestületei minden év május 6-át Jász-Kun Emléknappá nyilvánították. (forrás:felegyhazikozlony.hu)