A kommunizmus áldozatainak napját február 25-én tartjuk, és nem ünnepeljük! Ennek történeti előzménye, hogy az 1945 évi választáson hat párt küzdött a szavazatokért. A Független Kisgazda párt fölényesen győzött ( 58 % ). Nem alakíthatott önállóan kormányt. Vorosílov követelte a „ nagykoalíciós kormány „ alakítását benne a Belügyminisztérium további, a kommunisták által történő irányítását. Megindult a pártok közötti hatalmi harc. „ Szalámi taktika „ Köztársaság ellenes összeesküvés vádjával, nyomozást indítottak Kovács Béla a Kisgazdapárt főtitkára ellen. A nemzetgyűlés nem függesztette fel a főtitkár mentelmi jogát. Ezt követően a szovjet elhárító szervek 1947. február 25-én letartóztatták Kovács Bélát és egyszerűen a Szovjetunióba hurcolták. A Kisgazdapárt meggyengülésével a tényleges hatalom a Kommunista Párt kezébe került. (Párt egyesítés 1948 január 1.) Ezt az alkalmat kihasználva emlékezünk meg az 1950-53 –as években a Hortobágyra deportált közel 10 ezer fő sorsáról. Hitelesnek érzem magam, mert családommal együtt Kunmadarasról Hortobágy –Borsósra deportáltak 1953. január 6-án. (forrás: www.hortobagyideportaltak.hu)

2021. január 10-én vasárnap 10 órakor a karcagi református templomban istentisztelet keretében emlékeznek a II. világháború áldozataira, a 2. magyar hadsereg doni katasztrófájának 78. évfordulójára. Igét hírdet: Nt. Koncz Tibor a Nagykunsági Reofrmátus egyházmegye esperese.
Az istentiszteletet követően a Kun- piéta emlékmű előtt koszorúk elhelyezésével és mécsesek gyújtásával tisztelegnek az áldozatok emléke előtt.

www.youtube.com/watch?v=XNfGrma7sxY

Részlet Tolcsvay László Mária evangéliuma című darabjából. Ének: Bodnár Vivien és Vadkerti Imre.

A Nagykunság kézművesei már eddig is meghatározói voltak az alföldi népművészetnek, a tájegységből kiváló mesterek szereztek rangot itthon és külföldön. 2003 óta működik a Nagykunsági Népművészek Egyesülete. Van közöttük fazekas, hímző, gyapjúszövő, kovács, fafaragó, csipkeverő, bőrműves, vesszőfonó, gyertyaöntő, népi faszobrász. (forrás: www.facebook.com/nagykunsaginepmuvesz)

Berencz András 1957-ben Budapesten született. Az első dalokat édesanyájától tanulta, aki a híres kunhegyesi táncos, tréfafa és nótafa, Tanka Gábor lányaként sok ilyet tudott.
Berecz András Budapesten a Magyar Szentek Plébániatemplomban énekel a Csíksomlyói Szűz Anyához
Kájoni P. Frater János 1676-ban megjelentetett Cantionale catholicum című énekgyűjteményéből.
Dallama a “Mint a szép híves patakra....” kezdetű református éneknek (42. zsoltár) rokona. (forrás: www.facebook.com/bereczandraseloadomuvesz)