2022. Augusztus 8. Hétfő László napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - Hortobágy A hét képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki KicsodaEmlékek, történetek... Fotoalbum

Kettesben
2022-08-01 16:23:47

... Ebben az évben az öregem átlépi a nyolcvanötöt, én a nyolcvanat. Úgy vélem, hogy hálásak lehetünk ezért az életért.

« Vissza a hírekhez
Július

2022-08-01 21:42:52

Ez a hónap nagyon rosszul indult. Koronavírus a családban, nagy hőség, aszály. A kertben próbáljuk menteni a menthetőt. Az uram locsol minden este, én a virágokért vagyok felelős. Van azért uborka, cukkini, paradicsom, paprika, egy kevéske sóska. Tudunk csinálni kovászos uborkát, kiegészítve cukkinival (ami épp oly finom, mint az uborka), lecsót, fincsi levest a sóskából (kiegészítve mángolddal). Azért volt öröm és boldogság is, mert Dani és Lilla a hónap első hétvégéjén eljöttek hozzánk, mikor is megköszöntöttük őket, meg búcsút vettünk tőlük egy időre, mert július közepétől Lisszabonba utaztak. Besegítettek az ebéd főzésbe. Kaptam a sógornőmtől egy különleges saláta receptet és Daniék készségesen jelentkeztek, hogy majd ők megcsinálják a tabule-t, mert ők is ismerik és szeretik is.

Marciék keresztelőn voltak július elején. Egy volt MKK-s (Műegyetemi Katolikus Közösség) baráti házaspár kérte fel őket, hogy legyenek második gyermekük, Botond keresztszülei.

   

Aztán felmentek a hegyre (Vágáshutára) és vettek Göncön 20 kiló barackot, amit aztán hazahoztak és csináltunk lekvárt és befőttet belőle.

Volt nálunk Sanyika unokatestvérem, akivel végre elmentünk kedvenc fürdőhelyünkre, ahol megáztattuk megfáradt tagjainkat, és jól kibeszélgettük magunkat.

János bátyám elment Koltóra az idei aktuális áfonya szállítmányért - nekünk is hozott egy ládával -, úgyhogy a következő hétvégén Létavértesre, az Álomzugba vitt az utunk. A tanyán kész lett a Csontos emlékhely, ami a bátyám „gyászmunkája” volt. Anyukám szinte összes iratát elvitte, átnézte. A neki emlékezetes fotókat, használati eszközöket a lakásból mind egy helyre gyűjtötte és szépen elrendezte. Itt kapott helyet az ikonikus merőkanál, a nagy fakanál, a sótartó, a lisztes doboz. Gyerekkorunk felejthetetlen tárgyai.

  

Este a bátyám, mint egy „fürdőmester”, begyújtott a tanya udvarán álló dézsába és kellemes parajdi sós vízben ázva mondtuk a magunkét a csillagos ég alatt. Annyira jó volt!

Június 18-án voltam a Munkaügyi Központban „pecsételtetni”. Már csak egyszer kell majd mennem, szeptember 15-én - a születésnapomon -, és akkor kérvényezhetem az öregségi nyugdíjazásomat.

Sokan voltunk, szinte minden korosztályból, minden társadalmi rétegből, férfiak, nők vegyesen. Az ügyintézés, mióta NYES-en (Nyugdíj Előtti Segély) vagyok gyors és udvarias. Megkérdezik ugyan, hogy találtam e munkát, de senki nem gondolja komolyan, hogy egy 65 éves emberre még igény tart a munkaerő piac. Anyukám szegény mindig azt mondta, hogy én minden voltam már, csak akasztott ember nem. Valóban, voltam népművelő, pedagógus, írtam újságot, csináltam helyi tv adást, dolgoztam óvodában, mint óvodatitkár, voltam közfoglalkoztatott és végül segélyes. Szép karrier! De engem sosem zavart a munka, sőt, minden munkahelyemen próbáltam megtalálni az adott munkakör szépségét. Még akkor is, amikor a Petri telepi általános iskolában (a programszervezés mellett) két hétig helyettesítettem a takarítónőt a munkám mellett, mert kellett a pénz, és az igazgató ezt megértette. Dolgoztam állami intézményben és magánvállalkozónál, aki végül elmenekült, hátrahagyva csapot-papot, vállalkozást, mindent. A munkatársaimmal bíróság útján szereztük vissza az iratainkat és azt a határozatot, hogy munkanélküliek vagyunk, mert papírok nélkül a Munkaügyi Központban nem tudtam bizonyítani. Borzasztó tortúra volt. No, de vége lesz egyszer mindennek és szeptembertől én is nyugdíjas leszek, ami egy új élet kezdete. Ingyen utazhatok, átadják nekem a helyet a buszon, a villamoson, vehetek nyugdíjas belépőt a strandon, a múzeumokban, stb. Arany életem lesz!

Az uram még januárban keresgélte a nyaralási helyszíneket, és arra döntött, hogy az idén Primostenbe megyünk, ahol a tenger gyógyít, feltölt, megnyugtat.

Menetben beugrottunk Zágrábba, ahol az állomás előtt lévő parkban sok migráns csoport táborozott. Találkoztunk magyar néptánc csoporttal is, akik nemzetközi fesztiválon képviselték hazánkat. A parkolóházban pedig kedélyesen "elbeszélgettünk" a fizető automatával – kettővel is.

  

Primostenben, a kis Dalmát ékkőnek nevezett horvát településen, már korábban is jártunk. Kétszer is meglátogattuk már a szamaras házaspárt, lefényképeztük - többed magunkkal - a gyönyörű naplementét.

  

Különleges látnivaló is lett azóta. 2017-ben egy magyar építész, Varga Áron és Milun Garčević szobrász közös alkotása egy 17 méter magas Mária szobor épült fel Primostenben, a Gaj domb tetején, ahova mi is felmentünk az egyik nap reggelén.

Pihentető, nyugalmas, szép nyaralás volt. Kényelmes és nagyon jó apartmant sikerült foglalnunk. Közel volt a part, jól felszerelt volt a konyha, kellemes hűs volt a lakásban a klíma és a zsaluk jóvoltából, volt saját parkoló helyünk is, és a tengerre láthattunk az erkélyről.

  

A gyerekeink közben otthon állták a sarat, hogy Apukám szavaival éljek. Öntözték a kiszáradt kertet, etették a mindig éhes Fickó cicát, lerázták és felszedték az érett mirabella szilvát.

   

Ugyan rosszul kezdődött ez a hónap, de a végére minden kisimult. A gyerekeink is nyaraltak, pihentek és reméljük sok erőt gyűjtöttünk mindannyian az elkövetkezendő időre. (Írta: Csontos Gabriella)

Add a Facebook-hoz

Kommentáld a hírt!


A J Á N L Ó


Info

https://www.gondolatkiado.hu/magyar-jazznaplo


www.facebook.com/mazacskakeramia


S E G Í T S É G

kormany.hu

karitasz.hu

www.baptist.hu

reformatus.hu

www.maltai.hu

segelyszervezet.hu


Madarásszunk együtt

Madársuli 2022

www.facebook.com/madarsuli.foldes


www.facebook.com/palettamuhely


www.facebook.com/Illatviaszgyertya



www.mediaunio.hu


FUSZEKLI 

www.facebook.com/Fuszekli 


Dorinette Műhelye

www.facebook.com/Dorine


talita.hu