2022. Július 4. Hétfő Ulrik napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - Hortobágy A hét képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki KicsodaEmlékek, történetek... Fotoalbum

Június
2022-06-29 11:46:32

Csend, nyugalom, hársfa, lonc illat, érett eper szőnyeg, jó idő, viharos Balaton...

« Vissza a hírekhez
Itt teljesedett ki

2022-02-05 06:12:23

Dankó Imre (Budapest, 1922. január 22. - Debrecen, 2008. december 15.) etnográfus, történész, pedagógus, muzeológus, múzeumigazgató, címzetes egyetemi tanár, az MTA doktora. S nagybetűs EMBER!
Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter- és a Debreceni Tudományegyetemen végezte. Angol-magyar tanári (1945) és bölcsészdoktori (1946) oklevelet szerzett. Gimnáziumi tanár volt Hajdúnánáson, Kecskeméten, Szentendrén. Iskolaigazgató Túrkevén. Pedagógusi munkája mellett, élénk szervezői és közéleti szerepet is betöltött.
Egyike volt a helytörténeti-honismereti mozgalom megindítójának.
Túrkevén került először komolyabb kapcsolatba a muzeológiával, itt hozta létre élete első múzeumi gyűjteményét. 1954-1957-ig a Sárospataki Rákóczi Vármúzeum igazgatója. Ezután rövid ideig a bajai múzeum munkatársa. 1958-1964-ig a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója. 1964 és 1969 között a pécsi Janus Pannonius Múzeum és a Baranya megyei Múzeumok Igazgatósága vezetője.
Leghosszabb időt Debrecenben töltött. 1969 és 1982 között a Déri Múzeum és a Hajdú-Bihar megyei Múzeumi Szervezet igazgatója volt, s ezt a felelősségteljes munkát 1983. január 1-én történt nyugdíjba vonulásáig látta el.
Itt teljesedett ki munkássága. Debrecenbe kerülve a tőle megszokott lendületes szervezői, szerkesztői, kiadói munkája mellett igazgatása alatt látványosan bővült a múzeumi hálózat. Ekkor jött létre a korábban oly sok nekibuzdulással kudarcba fulladt Berettyóújfalui Bihari Múzeum 1974 októberében. Ugyancsak az ő aktív tevékenységének köszönhetően kapott működési engedélyt, s nyílt meg 1974. október 1-én a Balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum. (ma Semsey Andor Múzeum). S ugyancsak az ő ügybuzgalmát dicséri Püspökladányban a Rettegi Istvánné tanárnő által létrehozott Iskolamúzeum alapjain kiteljesített Karacs Ferenc Múzeum létrejötte is 1978-ban. Dankó Imre stabilizálta a nagy múltú böszörményi Hajdúsági Múzeum, és az izmosodó hajdúszoboszlói Bocskai István Múzeum helyzetét is, de említhetnénk a Hortobágyi Pásztormúzeum új kiállítását is.
A Déri Múzeum központú megyei múzeumi hálózat bővítését szolgálták a múzeum szakembereinek közreműködésével megvalósult vidéki emlékházak is. Így 1972-ben megnyílt Balmazújvároson a "népben, nemzetben gondolkodó" népi író, Veres Péter emlékháza a "Gyepsoron". Ugyancsak ebben az évben került átadásra Földi János nyelvújító és természettudós emlékháza Hajdúhadházon. 1978-ban nyílt meg Hajdúböszörményben, Káplár Miklós festőművész egykori lakóházában, a Káplár Miklós Emlékház. 1980-ban létesült a Hortobágyi Galéria.
Dankó Imre megyei múzeumigazgatósága alatt, 1978-ban a Holló László Emlékházzal gyarapodott Debrecen, melyet a Kossuth-díjas festőművész Debrecennek adományozott anyagából, a művész egykori tócóskerti otthonában rendeztek be a Déri Múzeum munkatársai.
Új otthont kapott az irodalmi gyűjtemény: városunk egykori neves építészének, Borsos Józsefnek, a Vénkertben helyreállított hajdani villájában, amikor 1981. januárjában megnyílt a Debreceni Irodalmi Múzeum állandó kiállítása: "Debrecen és a magyar irodalom" címmel.
1982-ben a XX. századi magyar szobrászat egyik legnagyobb mesterének, a Debrecenben született, a városhoz, s annak múzeumához Pestre telepedését követően is hű, Medgyessy Ferencnek gazdag hagyatékából a Péterfia utcán, a felújított egykori Városgazda Házban önálló emlékmúzeum létesült.
Az ő érdeme volt a hazai és nemzetközi (bolgár) kapcsolatok fellendítése. Sokat tett Debrecen és Sumen testvérvárosi kapcsolatának létrehozásáért. Debrecent a magyarországi bulgarisztikai kutatás központjává tette.
Rendkívül nagyszabású kiadói tevékenység is fémjelzi Dankó Imre debreceni korszakát. A Múzeumbarátok Körének újraszervezésével egy időben, 1969-ben megindította annak Múzeumi Kurír című muzeológiai-közművelődési folyóiratát. Éves rendszerességgel kiadásra került a Déri Múzeum Évkönyve, s szerzőgárdául a vezetése alatt álló múzeumi szervezet munkatársain kívül további jeles kutatókat sikerült megnyernie. Az évkönyvek nemzetközi cserekiadványként is szolgálva a világ számos múzeumával biztosították ily módon a szakmai kapcsolatokat. A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei c. sorozat, mely 1963-tól jelenik meg, az ő munkássága segítségével közel 30 újabb kötettel gyarapodott. Országosan is jelentős múzeumi bibliográfiák születtek munkatársai révén ebben az időben.
Ma már megállapítható, hogy Dankó Imrének volt a legnagyobb része abban, hogy a Déri Múzeum Kelet-Magyarország tekintélyes tájkutató intézetévé fejlődött. Ez nagyon sokféle tevékenységet takar, melynek krónikáját lehetetlen lenne itt felsorolni.
Dankó Imre jó muzeológusként, a régi korok jeles műemlékei, eseményei és személyei iránt kellő érzékenységgel, fogékonysággal és elismeréssel adózva talán soha nem született annyi emléktábla a Déri Múzeum jóvoltából, mint az ő múzeumigazgatósága idején. Mindig megfelelő alázattal tudott súgni, tanácsot adni, sugallni, egy-egy település vezetőinek a közelgő jelesebb évfordulók kapcsán. Így kapott emléktáblát többek között, - hogy csak néhányat említsünk - Móricz Pál (1870-1936), a Hajdúság írója, szülővárosa (Hajdúnánás) ; Hajdúdorogon Mészáros Károly (1821-1890) a magyar-kárpátukrán kapcsolatok, a kárpátukránok történetének jeles kutatója. Ugyancsak Hajdúdorogon Görög Demeter (1760-1833) a város szülötte, a kiváló lapszerkesztő, irodalomszervező, kartográfus, szőlészeti szakember, a Magyar Tudományos Akadémia tagja; Nagykerekiben K. Nagy Sándor (1846-1923) jogász, aki számos könyvet és tanulmányt, helytörténeti és néprajzi munkát írt, köztük a bihari helytörténeti kutatások nélkülözhetetlen forrásmunkájának számító háromkötetes Bihar-ország című útleírását; Létavértesen (Nagyléta) Josif Vulcan (1840-1907) költő, író, a magyar-román együttélés és barátság, a kölcsönös egymásrautaltság hirdetője; De említhetjük a népes sorban Szép Ernő írót (1884-1953), a sárrétudvari Nagy Imre (1896-1942) költőt, Izsó Miklós (1831-1875) szobrászt és másokat.
Rendkívül széleskörű közművelődési programok, előadások, vándorkiállítások, honismereti találkozók, táborok, ankétok, múzeumi vetítések, előadóestek, múzeumi muzsika révén igyekezett a legszélesebb rétegeket is megnyerni a múzeumügy számára.
Debreceni időszakában sorra készültek el összefoglaló feldolgozásai a hajdúkról, a népi építészetről, fazekasságról, a vásárok- és a kereskedelem néprajzáról. Vizsgálta a változás-váltás folyamatát a népi kultúrában. Ismereteit a Debreceni Egyetem több tanszékén is továbbadta. Kutatási területe a Hajdúság, valamint a szomszédos bihari és békési vidékek néprajza volt. Történeti kutatásai a hajdúk mint sajátos történelmi-társadalmi csoport kialakulására és térbeli elhelyezkedésére irányultak. Közleményeinek száma meghaladja a kétezret. Több múzeumi kiadvány, évkönyv, helytörténeti-néprajzi tanulmánykötet szerkesztője volt. Cikkei jelentek meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban és évkönyvekben. Sokak szerint ő volt a múzeumi szakma egyik utolsó polihisztora.
Dankó Imre törekvéseit szakmai és társadalmi kitüntetések egész sorával ismerték el debreceni évei alatt is. A teljesség igénye nélkül:Móra Ferenc Emlékérem (1976), Bessenyei Közművelődési Díj (1979), Honismereti Mozgalom Emlékérem (1980), 1300 éves Bulgária Emlékérem (1981), Dimitrov Emlékérem (1982), Munka Érdemrend Arany Fokozata (1982), Cirill és Metód Rend Első Osztálya (Arany Fokozat) (1985), Györffy István Emlékérem (1988), a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje (1992), Pro Urbe Érem Kunszentmártontól (1994), Pro Urbe Érem Püspökladánytól (1996), Debrecen Kultúrájáért Díj (1999), Pulszky Ferenc - díj (2006), Huszár Gál – díj (2007).
Oktató tevékenységének, tudományos munkásságának elismeréseként 1986-ban a KLTE-n címzetes egyetemi docenssé, 1992-ben a DE-n címzetes egyetemi tanárrá nevezték ki. 2000-ben pedig a Debrecen jelképének számító Nagytemplomban vehette át a Debreceni Református Hittudományi Egyetem Díszdoktori Oklevelét, amelyet olyan elismert és tudós személyiségeknek adományoznak, akiknek jó ideje intenzív kapcsolata van a Kollégiummal, s akik a Kollégium szellemiségét képviselve, kiemelkedő munkásságot folytatnak.
Egy nagyon hiányzik Dr. Dankó Imre elismerései sorából: - a Debrecen Város Díszpolgára cím -, melyre méltán rászolgált!
S mindezek mellett mindmáig szeretettel emlegetett EMBER volt, múzeumi közösségek létrehozója, kollégáinak, tanítványainak, szakmai munkáját, kutatásait mindenkor atyai gondoskodással segítő, ösztönző kiváló szakmai vezető.
Emléke legyen áldott! 
(Dr. Vajda Mária PhD a Déri Múzeum ny. főmuzeológusa)

Add a Facebook-hoz

Kommentáld a hírt!


A J Á N L Ó


www.facebook.com/mazacskakeramia


S E G Í T S É G

kormany.hu

karitasz.hu

www.baptist.hu

reformatus.hu

www.maltai.hu

segelyszervezet.hu


Dedikáltan: rudankonyv@gmail.com 
A shopból, ahol sok minden van: rudanjoe.hmusic.hu 


Madarásszunk együtt

Madársuli 2022

www.facebook.com/madarsuli.foldes


www.facebook.com/palettamuhely


www.facebook.com/Illatviaszgyertya



www.mediaunio.hu


FUSZEKLI 

www.facebook.com/Fuszekli 


Dorinette Műhelye

www.facebook.com/Dorine


talita.hu