A Mélytengeri áramlás (1963) Csák Gyula újságírói és irodalmi-írói munkájának ötvözetéből alakult ki, magán viselve mindkettő inkább hibáit, illetve a tapasztalatlanságból eredő kifejezésbeli, formai esendőségeit. "Műfaja is nehezen határozható meg: a korabali kritikák hol szociográfiának, hol riportregénynek, hol egyszerűen csak irodalmi riportnak nevezik. Ez utóbbi jár az igazsághoz a legközelebb. A Mélytengeri áramlás valójában nem több egy napilap – akár folytatásokban is közölhető – riportjánál. Ma már nehezen érthető, de ténykérdés, hogy a könyv nagy vihart kavart maga körül, elsősorban politikai-társadalmi értelemben. Csák Gyula programja ugyanis az volt ezen írásában, hogy bemutassa a magyar falusi-paraszti élet változásait 1945, illetve 1956 után. Ez a nyomozás az író számára felemás sikerrel járt: kétségkívül olyan eredményre jutott, hogy a "mélyben" a múlthoz képest változások zajlottak le, de a felszínen még sok minden mozdulatlan. Ez is elegendőnek bizonyult azonban ahhoz, hogy a hatvanas évek elején még bőven jelenvaló szektás közéleti haragot a fejére idézze." (Mocsár Gábor író)