2016. augusztus 17. kedd
A krónikás és a nagyérdemű csak azt látja, hogy a huszárok miként parádéznak lovaikkal Besztercén, Somkeréken, Bethlenben, Árpástetőn, Magyardécsén, Szépkenyerűszentmártonban, Kékesen, Szentmátéban.

Igen, egy-egy eseményen (koszorúzás, emlékezés, ünnepség, stb.) megjelennek és élő díszletet adnak.

Köszöntés Kékesen
De mi munka rejlik egy-egy ilyen felvonulásban, tiszteletadásban?! Elöször is, hogy a ló mindent megcsináljon a gazdájának, amit az kér, olyan viszonyban kell lennie az emberrel, hogy ez menjen minden alkalommal. Feltétel nélküli szeretetet, alázatot követel mindkettőtől.

Papp József, Kiss Bernadett és Juhász Imre itat
Ezek az emberek hobbiból tartják lovaikat, félszavakból, mozdulatokból értik egymást, ezért van az, hogy ilyen alkalomkor - ami szokatlan embernek, lónak – fegyelmezettek, ügyesek. Az ilyen túrák idején, amikor együtt fekszik és kel a huszár a kedvencével talán jobban feltölti az emberi test akkumulátorát, mint egy wellness hétvége. Kiszakadni a hétköznapok taposómalmából, együtt lélegezni a lóval, kipróbálni, hogy mit bír el az emberi természet ilyen körülmények között. Feszegetni a határokat – mind türelemben, mind fizikai erőnlétben.

Indulás előtti megbeszélés Somkeréken
Erről is szól a Gróf Tisza István Lovas Emléktúra. Meg arról, hogy hogyan tud a 20 éves és a 60 éven felüli ember együtt élni két hétig egymásra utalva jóban-rosszban. Hogyan segíti egymást a volt mezőpaniti polgármester, és a nádudvari lovasoktató? S hogyan segíti egymást az erdélyi és az anyaországi és hogyan a román ember? Az út során rengeteg jó szándékú, segítőkész emberrel találkoztak eddig.
Nagynyulason például egy román család telkén szállásolták el magukat. Kaptak lucernát, széket, asztalt, kanalat, s milyen jó, hogy szót is tudnak érteni vele.

Bartha Mihály, megyei tanácsos, a volt mezőpaniti polgármester és a román vendéglátó
A Gróf Tisza István Lovas emléktúra Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ és a Bethlen Gábor Alap támogatásával valósult meg.(Cs.G.)