Berekfürdő, Pávai faluja mottóval a településen a termál kutak fúrását irányító geológus, Pávai Vajna Ferenc munkásságára emlékeztek születésének 125. évfordulója alkalmából 2011. július elsején, pénteken a nagykunsági községben. Az 1886-ban Erdélyben született és 1964-ben elhunyt Pávai Vajna Ferencet már gimnazistaként is többnyire a természet érdekelte, egyik. 1906 szeptemberében 15 koronával a zsebében megjelent a Pázmány Péter Tudományegyetemen, azon töprengve, milyen szakra is iratkozzon be. Tanár nem akart lenni, orvos sem, így a természet iránti vonzalma miatt beiratkozott a bölcsészkarra, és rögtön felvett három tárgyat: a természetrajzot, a kémiát és a földrajzot. De belehallgatott a fizika és a néprajzi előadásokba is, mert korán ráébredt, hogy egy új utakat kereső szakember nem lehet szakbarbár, a világ dolgai ugyanis összefüggenek egymással. Az első világháború után a kőolaj és a földgáz fellelésének egyik fő terepe az Alföld lett, amelynek aljzata addig csak az artézi fúrások nyomán, s így viszonylag kisebb mélységig vált ismertté. Pávai Vajna Ferencet Hajdúszoboszlóra Balázs Endre orvos hívta, aki közölte vele, hogy egy helybeli lakos szőlőjében artézi kutat fúrtak, és meleg vizet találtak 140-150 méteres mélységben. Kimentek a szőlőbe, és Pávai azonnal felfigyelt a vízből kiváló gáz szagára. Mivel a környék amúgy is beleesett a kutatási tervekbe, Pávai aknákat mélyíttetett a Bánomkerti részen, majd a rétegdőlésekből megállapította a fúrás legcélszerűbb helyét. A kőolaj helyett azonban 1600 liter/perc 73 Celsius fokos termálvíz tört fel 1091 méterről, napi 3700 köbémter földgázzal együtt. A nép a feltörő meleg vizet elnevezte csodaforrásnak, és tény, hogy e nélkül az ismeretlennek mondható faluból soha nem vált volna híres gyógyfürdőhely 1925 után. A szegénységgel küzdő alföldi települések kaptak a lehetőségen, és kőolaj-földgázkutatás ürügyén sorban kérték Pávait, hogy fúrjon náluk is "csodaforrást". Ennek a munkának köszönheti neves gyógyfürdővé válását Berekfürdő, de Pávai közreműködésével készült el a szolnoki Tisza szálló és a tiszaörsi fürdő termálkútja is Szolnok megyében. Hajdú Lajos, a település polgármestere az MTI-nek úgy fogalmazott, az elmúlt közel két évtized önállósága jót tett az 1200 őslakossal rendelkező Berekfürdő fejlődésének. Termálfürdője országosan ismertté vált, és elsősorban ennek köszönhetően éves szinten 100 millió forint feletti bevételt kasszírozhatnak. A községben megjelent a magántőke is két, korszerű szálloda formájában. A fürdőt az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő kft. üzemelteti, amelynek feladata "Hajdúszoboszló árnyékában" megőrizni a nyugalmat és természethez való közelséget, mint helyi vonzerőt - fűzte hozzá az elöljáró. (forrás:turizmus.com/mti)