Lovas emléktúrával kíván tisztelegni a Nagykun Nádor Bandérium és a Kunszövetség a kunok első világtalálkozója és a népcsoport hazai betelepedésének 770. évfordulója előtt; a lovasok augusztus utolsó harmadában a kunok hajdani bejövetelének útvonalán haladnak végig a Radnai-hágótól Karcagig -mondta el Horváth György(a képen) az expedíció főszervezője.
Tájékoztatása szerint a túra augusztus 21-én Kisújszállásról indul a modern technika igénybevételével, azaz a lovakat és lovasokat, valamint a két, hegyi terepet bíró kísérő szekeret gépjárművekkel szállítják ki a Radnai-hágóhoz. A nevezetes helyen egy emlékoszlopot állítanak majd fel, amelyet Györfi Sándor Munkácsy- és Mednyánszky-díjas karcagi szobrászművész készít el. Ezt követően az ősök útvonalán 10 lovas a két kísérő szekérrel teszi meg az utat, a tíz nap alatt 500 kilométert lovagolnak. A Radnai-hágótól Oláhszentgyörgy, Naszód, Betlen, Dés, Zsibó, Szilágysomlyó, Szilágynagyfalu, Bihar és Bakonszeg érintésével érkeznek várhatóan szeptember első napján Karcagra, a kun emlékhelyhez. A túra 10 lovasát a bandérium több mint negyven tagjából választják ki különböző próbatételek után. A kisújszállási bandérium parancsnoka a történelmi előzményekről elmondta: Kötöny vezér 770 éve vezette maradék népét - a mintegy 40 ezer családot - a Kárpát-medencébe. A Radnai-hágónál várták IV. Béla király döntését, amelyet aztán 1239-ben húsvét másnapján hozott meg. A második honalapítóként is tisztelt uralkodó Kötöny elé lovagolt, a krónikák szerint királynak kijáró tisztelettel fogadta, és behívta őket az országba. A kunok a Duna-Tisza közén, a Tisza mentén és a Körösök vidékén telepedtek le, ahol maradékuk még ma is él. Úgy váltak magyarrá, hogy sajátos jogi autonómiájuk révén megőrizhették hagyományaik egy részét. Törvényeiket maguk szabták, elszámolással csak közvetlenül a nádornak tartoztak. A 19. századig tartott ez a különös jogállapot, amelyhez fogható nem volt Európában. Nyelvük ugyan a 16. században beolvadt a magyarba, de a kései utódok ízes nagykunsági tájnyelve számos elemét megőrizte.
Forrás: www.mult-kor.hu