2019. Április 23. Kedd Béla napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - HortobágyA nap képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki Kicsoda Asszonyok írják Fotoalbum

Ölelés együtt
2019-04-05 08:38:07

A Forrás Közösségi Klub Debrecenben az Angyalföld tér 11. sz. előtti füves területen rendezi meg az Öleld át a Tócóskert szívét! c. programját

Háromföldi Ki Kicsoda

2019-02-21 19:14:51

Váradi Szabolcs segédrendező, rendező 1970. február 5-én született, Karcagon. Szakmai életútjáról idézzük őt: "Az amatőr színház (Yorick KHT) irányából harmadszorra felvettek a főiskolára. Közben egy évad a kecskeméti Katona József Színházban. Marton László színészosztályából kirostálódva kerültem Kaposvárra 1994-ben, mint segédrendező. Azóta itt.
Fontosabb munkáim:
"...nyáron napszám, a NASA-nál vagyok n-dimenziós feketelyuk elemző, ami akad kérem"
'94 óta rengeteg rendező mellett a szakmány csiszolása, a napi rutin idegörleményébe szórva.

Ezek mellett néha megtalálnak apró-cseprő rímbeszedendő színdarab-korrekciókkal. Néhány éve Varga István mélybedobott az újságírás sötétverem kútvízébe, annak unoka-hozadéka egy honlap tartalmi szerkesztése.

Én magam több rendezésen vagyok túl. Az első 2000–ben az általam íródott „Lúdas Matyi” volt. Ezt követte 2003–ban a „Rosencrantz és Guildenstern halott” című Tom Stoppard mű a stúdióban. 2005-ben a „Bűvös erdő”-t, 2006-ban a „Hókirálynő”-t, 2012 "Holnemvoltfa" c. darabot, 2015 "A sötétben látó tündér"-t és 2019-ben újra a „Hókirálynő”-t rendezhettem meg.

Ezek mellett írással is foglalkozom. Jelentem meg már verseimmel pl. az ÉS-ben, valamint írtam dalszövegeket mesedarabokhoz: (Karaván Művészeti Alapítvány előadásai) „A kisfiú és az oroszlánok”, „Kis mukk története”,  "A pokoli puncs-pancs" a budapesti Pinceszínházban. Együtt írtam Znamenák Istvánnal az általa rendezett „’56 szilánkjai Kaposváron” című ’56-os film forgatókönyvét. Mikor írok az, elődöm (Várady Szabolcs) tisztelete okán Váradi R. Szabolcsként jegyeztetem magam."


2019-02-04 11:32:48

Szűcs Sándor etnográfus, író, múzeumigazgató, a Sárrét tudósa. 1903. október 23-án született Biharnagybajomban, kisnemesi családban. Elemi iskoláit Bajomban, a polgárit magántanulóként végezte, majd Debrecenben tanult a kereskedelmi középiskolában, később különbözetivel letette a gimnáziumi érettségit is, majd beiratkozott a debreceni tudományegyetemre, ahol elvégezte a földrajz-történelem szakot. Tanulmányait 1930-ban fejezte be.
1930-1935 között a debreceni Egyetemi Földrajzi Intézetében Milleker Rezső professzor mellett volt gyakornok. Az 1930-as években megismerkedett Györffy Istvánnal is, kihez élete végéig szoros kapcsolat fűzte.
1946-1949 között ő szervezte meg a Sárréti Népfőiskolát, melynek igazgatója is lett Bihartordán, annak megszűnése után pedig a szülői háznál gazdálkodott.
1952-től 1963-ig, nyugdíjba vonulásáig a karcagi Györffy István Nagykun Múzeum igazgatója lett.
Nyugdíjas éveit szülőfalujában töltötte.
1982. augusztus 2-án Debrecenben érte a halál.
A "három föld" - Sárrét, Kunság, és a Hajdúság - krónikása, az Alföld régi életformáinak (különösen a pásztorok és a pákászok életének), hiedelmeinek néprajzi megörökítője volt.
Gyűjtéseit pályakezdésekor tudományos igényű feldolgozásokban, tanulmányokban adta közre.
Első fontosabb tanulmánya 1933-ban a Debreceni Szemlében jelent meg "A gyékény feldolgozása és eszközei a biharmegyei Sárréten" címen.
Később szemléletet váltva gyűjtött anyagát irodalmi igényű, az egyszerű olvasó számára is élvezetet nyújtó apró történetekké formálta.

Főbb művei

    A régi Sárrét világa (Budapest, 1942)
    Pusztai krónika. Rajzok a régi Alföld életéből (Budapest, 1946)
    Pusztai szabadok (Budapest, 1957)
    Békési históriák (Gyula, 1959)
    Szól a duda, verbuválnak (Budapest, 1962)
    Betyárok, pandúrok és egyéb régi hírességek (Budapest, 1969)
    Régi magyar vízivilág (Budapest, 1977)
    Tudományos disputa (Békéscsaba, 1980)


2019-02-08 20:19:54

Jámbor József  színész, rendező, műfordító. (Karcag, 1963. október 26.)
1989-ben szerzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen magyar–népművelés szakos bölcsészdiplomát, azóta a debreceni Csokonai Színház tagja. 1997-ben fejezte be tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Főiskolán.
Fontosabb rendezései: Csodálatos vadállatok (Zsámbék), Tanítványok (Debrecen) és a Gyaloggalopp.
Doktori disszertációját 2012-ben Misima Jukio színháza elméletben és gyakorlatban címmel védte meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Sokoldalú művész: nemcsak színészként dolgozik, de rendezőként, íróként, dramaturgként, zeneszerzőként, fordítóként is. Japán-magyar tiszteletbeli jószolgálati tevékenységet folytat, és 2004 óta kulturális nagykövetként közvetít a két nép között. (forrás: wikipédia, csokonaiszinhaz.hu/jambor-jozsef/)


2019-02-21 19:14:04

Szűcs Péter, szabadúszó újságíró, a PetersPlanet.travel kitalálója és bloggere.  .  
"Nem szeretem magam címkézni. Újságírónak tartom magam, aki történeteket mesél, immár 15 éve, volt, hogy ezt rádióműsorokban tettem, volt hogy riportokat, interjúkat írtam, de azt, aki már a harmadik fotókiállítását szervezi és akinek rendszeresen publikálják a képeit, amiért fizetnek is, talán nevezhetik fotósnak is. nekem nem ez számít, hanem a történet és az üzenet, amit átadok. Alapvetően történetmesélőnek tartom magam, minden lehetséges eszközzel szeretném megmutatni, miként látom a világot. Hogy ezt képek, szövegek segítségével, magazinban, közösségi média felületen vagy egy galériában teszem, igazából teljesen mindegy. Most éppen egy kisfilmet vágok össze, amit a három országban, Kubában, Kolumbiában és Ecuadorban készítettem és ez látható az oldalamon és a Youtube-csatornámon." (forrás: funzine.hu )
Biharnagybajomhoz családi emlékek fűzik, a falu főterén egész évben látható szabadtéri kiállítása van.


2018-11-22 18:35:59

Szabó Balázs zenész (Püspökladány, 1978. szeptember 28. –) magyar énekes, dalszerző, zeneszerző, multiinstrumentalista, bábszínész és mesemondó. A 2005-2009 között aktívan működő Suhancos és a 2009-ben alakult Szabó Balázs Bandája zenekarok alapítója.
Szabó Balázs a Püspökladány közelében található Tetétlenben nőtt fel. Gyermekkora óta zenél, szülei otthonában mindennapos volt a muzsika, az ének és a tánc. Zenei tanulmányait a tetétleni zeneiskolában kezdte, ahol zongorázni tanult. Gitározni kezdett, majd hegedülni. Ütőhangszereken, kobozon, kavalon és furulyán is megtanult játszani, koncertjeire jellemző, hogy sűrűn váltogatja hangszereit: hol gitáron, hol hegedűn, hol kavalon játszik az éneklés mellett. Korán kötődni kezdett a népzenéhez is, első népzenei élményeit falusi lakodalmakban szerezte. A középiskolát a Debreceni Református Kollégiumban végezte.

Előbb leszerződtették a debreceni Vojtina Bábszínházhoz, amelynek három évig volt a tagja, majd Kecskeméten volt társulati tag a Ciróka Bábszínházban. Pécsett a Bóbita Bábszínházban is dolgozott. Első lemezét, amely Faludy György erotikus verseire épült, egy színész kollégájával készítette el, s a Testek vonzásában címet kapta.

2005-ben elhagyta Debrecent, ekkor szerződött el a kecskeméti Ciróka Bábszínházhoz, ahol hét évadban volt állandó tagja a társulatnak. De itt már nem csak színészként vett részt a színház működésében: az évek alatt több darabot is rendezett a Cirókának, illetve zeneszerzőként is közreműködött. Még 2005-ben, Kecskeméten megismerkedett Kőházy „FankaDeli” Ferenccel, akivel röviddel ezután megalapították a Suhancos nevű magyar underground zenekart. Két albumot készítettek: a 2007-es Üzenetrögzítő és a 2009-es Jól tévedni ember dolog címűt, de Szabó Balázs időközben ül.dög.élek címmel elkészített egy szólólemezt is. 2009-ben a Suhancos feloszlott, és Balázs megalapította saját zenekarát, a Szabó Balázs Bandáját. Két stúdióalbumuk jelent meg: 2010-ben a Megcsalogató és 2011-ben az Átjárók című dupla album, illetve 2012 végén a harmadik nagylemez beharangozójaként Közelebb címmel egy EP (középlemez). 2014-ben adták ki a legfrissebb dalokból álló nagylemezüket, az Élet elvitelre címűt, amely 2015-ben "Az év alternatív albuma" kategóriában Fonogram díjat kapott. Apám ablakából az ég című színpadi produkciónak ő az írója, zeneszerzője és rendezője is, melyet a Nemzeti Színházban mutattak be nagy sikerrel. Csöndkabát címmel akusztikus koncertekkel járja az országot. 2018-ban két új anyaggal jelentkezett Balázs és a banda: a Rajtad felejtett szavaim és egy Radnóti Miklós verseiből készült Hasonlatok című lemezzel.

Díjai: 19. Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál díja a legjobb színészi alakításért (2012), Aegon Művészeti Társdíj (2012), Tetétlen községért díj a kiemelkedő művészeti tevékenységért (2013)
Petőfi Zenei Díj – Az év férfi előadója (2016) (forrás: wikipédia)


2018-11-09 20:52:10

Tóth Roland színész Püspökladányban végezte általános iskolai tanulmányait, majd a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatán érettségizett. 1992-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, majd 1994-ig a Békés Megyei Jókai Színház társulatának tagja volt. 1994 és 1995 közt a Nemzeti Színiakadémián tanult, majd leszerződött a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházhoz. 1998-ban átigazolt a Nemzeti Színházhoz majd 2002-ben ismét váltott, az Új Nemzeti Színház tagja lett.

2003-tól a Juventus Rádió hangja.

Roland 2003-ban tűnt fel először a televízió képernyőjén, az RTL Klub sorozatában a Szeress most!-ban alakította a nem túl erkölcsös Balla Iván szerepét. A produkcióban olyan magyar színészekkel dolgozott együtt mint Harmath Imre, Csótó Klára, Román Judit, Kárpáti Levente, Babisek Bernát, Müller Attila és Bodrogi Gyula.

2005-ben a konkurens csatorna, a TV2 napi sorozatában a Jóban rosszban-ban tűnt fel, ahol mai napig ő alakítja Bodolai Bandit. Sorozatbeli feleségét Böbét, Cseke Katinka; lányát, Orsit Braghini Rozina; fiát, Szabit pedig Timon Barna alakítja.

Színházi és sorozatbeli szerepe mellett Roland rendszeresen szinkronizál. Például több alkalommal kölcsönözte hangját a mexikói sorozatsztárnak Gabriel Porrasnak.(forrás: starity.hu)


2018-08-08 22:59:38

Márkus Judit színművész  Karcagon születtem meg 1979. június 20-án, szüleim második gyermekeként, első és egyetlen leánygyermekként. A Judit keresztnevet édesapám adta nekem és természetesen a Márkust is. Édesanyám azt meséli, szomorú kisbaba voltam. Amikor anyai nagyanyám kinyitotta a szekrényajtaját, Gina Lollobrigida fényképei néztek rám, az éjjeliszekrényén Opera krém állt, a komód alól pedig egyszer kihalásztam egy szőlőzsírt, olyan fekete-fehér csíkos tubusban. Anyai nagypapám tangóharmonikás volt, egy saját kezével készített citerát őrzök tőle.
Apai nagyszüleimnél szívesen időztem, az unokatestvéremmel sokszor mentünk ki nagypapám elé, aki éjjeliőrként dolgozott, és ott voltunk a készülődésénél is, amikor mami fekete teát főzött neki, és beletöltötte az üvegébe. Aztán viráglevest főztünk a szomszéd néni kertjéből csent virágszirmokból.
A szülői ház a mai napig a béke, a biztonság és a tökéletes kikapcsolódás számomra, egy gyerekkori illat emléke, a frissen vasalt lepedőké. Édesanyámtól hihetetlen érzékenységet örököltem, édesapámtól pedig konokságot és kitartást. Az óvodában mindig énekeltem, főként a Millió rózsaszál című dalt. Egyszer a bátyám karóráját elcseréltem egy matchboxra, másszor el akartam adni édesanyám arany nyakláncát. De nem sikerült.
Az általános iskolában ének-zene tagozatos iskolába jártam, és sok-sok mesemondó versenyen indultam, amiket általában meg is nyertem. Pár évig tájfutó voltam, titokban reménykedtem benne, hogy egyszer híres sportoló válik belőlem, mivel apu imádja a sportot, és szerettem volna örömet okozni neki. Három érmet is szereztem.
A gimnáziumban irodalmi-drámai tagozatra jártam Szentesre, ahol négy csodálatos évet töltöttem el, csodálatos tanárokkal és osztálytársakkal. Még a nyomasztó kollégiumi élet emlékei is megszépültek. 1997-ben érettségiztem, azzal az eltökélt szándékkal, hogy színész leszek, pedig anno, a többfordulós felvételin még újságírónak készültem...
A főiskolán - viszontagságos főiskolai éveim végén - 2004 nyarán sikerült lediplomáznom és kommunikációs szakemberré avanzsálnom, elektronikus sajtó szakirányon. Mindez Egerben történt, az Eszterházy Károly Főiskolán.
Azért voltak viszontagságosak a főiskolai éveim, mert közben végig a színház felé tendáltam. Elvégeztem Toldy Mária musicalstúdióját, és musicalszínészi tapasztalatokra tettem szert. További színészi oktatáson vettem részt az Újszínház színészképző stúdiójában. Közben rengeteg színházban megfordultam, kisebb-nagyobb szerepeket játszottam el Budapesten és vidéken egyaránt, valamint alternatív színházi berkekben.
Az első szerződésem a Soproni Petőfi Színházban kaptam, ahol már az első évad végére elfáradtam a rengeteg utazástól és a várakozásoktól. Azt éreztem, tovább kell mennem.
Az első társulatom a Szegedi Nemzeti Színházban várt, az első nagy szerelemmel együtt. Megtaláltam azt a helyet, ahol jól érzem magam, és számítanak rám színészként, megtaláltam azt a helyet, ahol a férfi, akit szeretek, a férjem lett. Mindeközben a színészkamara is elismert: színész lettem. A különböző baráti érdekekből fakadó manipuláció természetesen a teátrumok világában is kiválóan működik. Így történhetett meg, hogy a 2008-as igazgatóváltás elszakított bennünket egymástól, és én tíz hosszú esztendőn át a kassai Thália Színház színpadán kerestem a kenyerem. Onnan jöttem el gyesre, hogy végre valóra válthassam azt az álmom, amely minden addigi színházi sikert és tapasztalatot felül írt. Két gyönyörű kislánynak lehetek az édesanyja, és akkor is szeretném majd velük tölteni az estéket, amikor már beszippantja őket a közoktatás rendszere. Ezért a színpadra nem vágyom többé visszatérni, noha hiszek annak társadalomformáló erejében, és a babázás korszaka után talán ezzel próbálom majd helyére billenteni a gyermekeimre váró nagyvilág természetes egyensúlyát.
Díjak:
Kazinczy-érem 1994
Dömötör-díj 2006 (legjobb női színészi alakítás)
Dömötör-díj 2007 (legjobb női mellékszereplő)
2007. évi Nádasdy Kálmán Versmondó és Sanzonverseny II. helyezés
Dömötör-díj 2008 (legjobb női színészi alakítás)


2018-12-17 19:02:10

Szarvas József színművész Jászai Mari-Díjas Érdemes és Kiváló Művész. Debrecenben született 1958.06.05. Tagja volt a Debreceni Csokonai Színháznak 1977-83 között, majd a Vígszínházban játszott 1987-től 1997-ig, aztán a kaposvári Csiky Gergely Színház következett 1997 és 2001 között. 2001 és 2002-ben szabadúszó 2002-től a Nemzeti Színház tagja.

Az Őrségben, Viszákon létrehozta a Kaszás Attila Pajtaszínházat. KAPSZ: ahol kapsz valamit.
60. születésnapjára Könnyű neked, Szarvas Józsi címmel könyvet írt. Népszerűségét egy jó ügy szolgálatába állította már tíz éve menti az őshonos gyümölcsfákat és Tündérkertet művel Viszákon.

"Viszák, a Pajtaszínház és Galéria, az nem szakma. Nem művészeti tevékenység. Kultúra. Annak megélése, közvetítése, gazdagítása. Minden szándékom közösségemben, őshonos kulturális hagyatékunk, elengedett örökségeink értése, szeretetteljes ápolása, és - erőmből ami telik - átadása." (Szarvas József)


2018-04-26 13:32:57

Galánfi András (Hajdúszoboszló, 1945. március 25. –) Kossuth-díjas magyar népművész, fafaragó iparművész. A Népművészet Mestere. A Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja (2012).
Pedagógus családban született, s maga is szülei hivatását választotta, elvégezte a debreceni Tanítóképző Főiskolát, majd Nyíregyházán a testnevelő tanári szakot, a Testnevelési Főiskolán pedig az edzői szakot s nyugalomba vonulásáig tanított. A tanítás mellett az előadói pálya is nagyon vonzotta, máig is számon tartják előadóművészként is, megalapította a Fiatalok Népművészeti Stúdióját. Az 1970-es évektől a tanítás mellett főleg fafaragással foglalkozott, köztéri gyermekjátékokat, padokat, bútorokat készített. A hagyományos fabútorok mellett elkezdett farönkökből faragni, rendkívüli érzékkel tudta megválasztani alapanyagát, a farönköt, s mesteri bútorokat (pad, szék, asztal) faragott azokból. Mintegy rátalált az ősi rönkbútor hagyományának folytatására, saját maga tervezte és kivitelezte a rönkbútorokat. 1985 óta már nemcsak népművészként, hanem fafaragó népi iparművészként is számon tartják iparművészeti szakmai körökben. A hajdúsámsoni II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola dísztermét Galánfi András és Matl Péter fa domborművei díszítik. A fafaragásban ügyes gyermekek és ifjak sokat tanultak tőle főleg a nyári alkotói táborokban. 1992-ben megalapította a Nádudvari Kézműves Szakiskolát, amely európai hírűvé emelkedett, Írországból, Új-Zélandról, Walesből, finnektől, dánoktól, norvégoktól is jöttek a tanulni vágyok, méghozzá úgy, hogy semmiféle hírverést nem csaptak, csak tették a dolgukat és ennek a kisugárzása vonzotta oda az embereket.[2] Ezen iskola igazgatóhelyetteseként vonult nyugalomba 2008-ban, közben a Hortobágyi Nemzeti Park Látogatóközpontjában működő kézműves táboroknak is egyik legjobb szakmai vezetője.
Díjak, elismerések
Király Zsiga-díj (1996)
A Népművészet Mestere díj (1997)
Pro Renovanda Cultura Hungariae (1998)
Kossuth-díj (2017)


2018-02-13 14:18:09

Csikos Sándor színművész 1941-ben született Karcagon, édesapja Kisgazdapárti parlamenti képviselő volt. 1957-ben kirúgták a karcagi gimnáziumból, és a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett, ahol akkor nagyon élénk diákélet volt. 1965-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. 1965–1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1969–1972 között az Irodalmi Színpad, 1972–1974 között a debreceni Csokonai Színház, 1974–1975 között a győri Kisfaludy Színház, majd 1975–1984 között ismét a Csokonai Színház tagja. 1984–1993 között a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, 1990–1993 között igazgatója. 1993 óta ismét a Csokonai Színház tagja.

1979–1984 között a debreceni Színjátszó Stúdió beszédtanára, de 1994 óta oktat a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatán is. 2009-ben DLA fokozatot szerzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen.

Díjai: Jászai Mari-díj (1987) Kazinczy-díj (1995) Csokonai-díj (1998) A Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004) Debrecen Kultúrájáért-díj (2007) Pro Urbe Debrecen díj (2010) Érdemes művész (2012) Debrecen díszpolgára (2016) Kiváló művész (2017) Mensáros László-díj (2017)


Oldal : 123456789


A J Á N L Ó
A háromföld kincse
 kézműves szappanok
https://www.facebook.com/search/top/?q
=h%C3%A1romf%C3%B6ld%20kincse%

14463230_536225823237001_4147946727005158799_n.jpg
BRILL
Új esküvői ruhaszalon Debrecenben!
 Külsővásártér 3.sz.
Bejelentkezés: 30 412 96 33
Vadonatúj ruhák, mérsékelt árak,
 kedves kiszolgálás!
https://www.facebook.com/brillszalondebrecen/?fref=ts
www.facebook.com/riegel.cajon/

uz_v__lgy.png
www.uzvolgye.info

   talitabanner_1.jpg 

www.talita.hu

S__rr__tiKr__nika.jpg
www.sarretikronika.hu

kaiser.jpg
KARCAG
menu_kaiser.jpg

palinkafozo_2db.jpg
www.palinkafoz-ust.hu