Kecskés Gyula tanító 1901. július 12-én született Püspökladányban. Elemi iskoláit Püspökladányban és Mezőtúron, polgári iskoláit Püspökladányban végezte, tanítóképző főiskolát Debrecenben végzett. Először a helyi fiúiskolában tanított magyart, történelmet, földrajzot, kézimunkát és tornát. Majd később a helyi református egyház tanítója lett. Tanítói pályája mellett 1937. őszén átvette „A Püspökladány és vidéke” című hetilap szerkesztését, melyben főleg Ladány és környéke történeti és néprajzi ismereteinek átadása volt a fő célja. A lap 1939. szeptemberében szűnt meg. A háború után résztvett a község életének és a helyi közigazgatás újjászervezésében. Lelkész és másodlelkész hiányában 1944. november és 1945. áprilisa között a református templomban tartott istentiszteleteket. 1938-50 között a helyi iparitanonc iskolában is tanított. 1927-ben kezdte a város történetét kutatni és ez a gyűjtőmunka közel 44 évig tartott. Nagy lelkesedéssel és kitartással végezte munkáját, akárcsak a helytörténeti kutatómunkát is. Kecskés Gyula néptanító 1987. december 31-én, 87 éves korában hunyt el.(forrás:puspokladanyanno.hu)

Fabriczi Kováts Mihály (Karcag, 1724 – Charleston, Dél-Karolina, 1779. május 11.) huszárezredes, (Kazimierz Pułaskival) az Amerikai Lovasság (United States Cavalry) „alapító atyja”. Nagykunsági köznemes családból származott. Az osztrák örökösödési háborúban a jászkun huszárezred zászlósa. 1746-ban porosz szolgálatba lépett. 1752-ben zászlós, 1757-ben másodhadnagy. A hétéves háborúban az osztrákok ellen harcolt. 1761-ben kilépett a porosz hadseregből és Magyarországon keresztül Lengyelországba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és Bécsbe szállították. Mária Terézia szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. 1773-tól 1775-ig Szászországban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban Pułaski Kázmér gróffal. 1776 augusztusában Olasz- és Franciaországon keresztül Amerikába távozott. 1777-ben érkezett Bostonba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, és 1778-ban Washington a Pułaski-légió ezredes-parancsnokává nevezte ki. Előbb New Jersey ÉNy-i részén harcolt az angolok és az általuk felbiztatott indiánok ellen, majd Dél-Karolinába vezényelték Lincoln tábornok támogatására. Charleston ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki. (forrás:wikipédia)

Első kiállítását Hajdúnánáson rendezte 1961-ben. Ez időtől állított ki hazai és külföldi galériákban. Alkotó munkája mellett tanított rajzot, képzőművész-kört vezetett. Rajztanári diplomáját Egerben a Tanárképző Főiskolán szerezte 1956-ban, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen diplomázott 1980-ban Debrecenben. 1975 és 1989 között a debreceni Tanítóképző Főiskolán tanított, mint főiskolai tanár és tanszékvezető. A Művészeti Tanszéket vezette.Több nemzetközi művésztelep alapító tagja volt, így a Hajdúböszörményi Hajdúsági Nemzetközi Művésztelepnek, a Hortobágyi Alkotótábornak. Alapítója és művészeti vezetője volt a Kárpátmedencei Magyar Festők Művésztelepének /Ajka/ 1997-től megszűnéséig 2000-ig. A Hajdúszoboszlói Cívis Nemzetközi Művésztelep alapítója és 2000-től 2006-ig művészeti vezetője volt. Részt vett a tokaji, vajai, abádszalóki, keceli, pannonhalmi, berekfürdői művésztelepek munkájában. Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének és a Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének.

Gombos Imre 1916. november 19-én született Karcagon, édesapja, Gombos Márton (1892-1978) vasúti pályamunkás volt, később üzemi altiszt, édesanyja Molnár Sára (1895-1974). Elemi iskolai tanulmányait szülővárosában végezte Gombos Imre, majd a református vallású ifjú útja magától értetődően a Karcagi Református Nagykun Gimnáziumba vezetett. Debrecenbe járt zeneiskolába 1936-37-ben, majd 1937 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen volt bölcsész, s itt szerzett magyar-angol szakos tanári oklevelet. Tagja a Soli Deo Gloria szövetségnek 1939-től, alapító tagja és lakója a Bolyai Kollégiumnak. Györffy Istvánnak köszönhetően már diákként bekapcsolódott a falukutató mozgalomba, s csatlakozott a népi írókhoz. A háborúban zászlósként szolgált Budapesten és Kárpátalján. Tanári pályáját 1945-ben kezdte a fővárosban, a Lónyai utcai Református Gimnáziumban. A Nemzeti Parasztpárt szakértője s Nagybudapesti Választmányának póttagja volt 1945 és 1949 között. Miniszteri titkár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, majd a Magyar Népi Művelődési Intézet titkára, igazgatója, a szövetkezeti és népi kollégiumi eszme támogatója. 1947-ben vette feleségül Török Erzsébet (1912-1973) énekművészt. Csepelen tanított 1949-től 1956-ig. Az 1956-os forradalom leverése után szabadfoglalkozású író volt két és fél évig, majd az István Gimnáziumban tanított 1958-tól 1963-ig. Ezt követően az Akadémia Kiadó felelős szerkesztője volt 1978-as nyugdíjazásáig, de még ezután is dolgozott a kiadónak egy évtizedig. Az írói pálya göröngyösségét jelzi, hogy politikai okokból (a Püski-per kapcsán) Gombos Imre 1962-ben és 1963-ban rendőri felügyelet alatt állt. (Körmendi Lajos: Az együttleges szellem)

Arnóth Sándor (Püspökladány, 1960. február 22. – Bag, 2011. március 16.) magyar politikus, Püspökladány polgármestere, országgyűlési képviselő. 1978-ban érettségizett a debreceni Landler Jenő Szakközépiskolában, vasútgépész szakon. A Bessenyei György Tanárképző Főiskolán 1983-ban általános iskolai történelem szakos tanári, Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1987-ben középiskolai történelem szakos tanár végzettséget szerzett.
1983-tól 1989-ig Püspökladányban dolgozott általános iskolai tanárként. 1989-től töltötte be a Karacs Ferenc Múzeum vezetői tisztjét. 1990-től a Püspökladány Kultúrájáért Alapítvány titkára, 1994-től a Kossuth Olvasókör és a Pulszky Társaság elnöke volt. 1994-ben lépett be a Fideszbe, ugyanettől az évben a megyei közgyűlésnek is tagja lett. 1998-ban és 2002-ben is bejutott a parlamentbe egyéni választókörzetéből. A 2006-os országgyűlési választásokon már nem jutott mandátumhoz, de az önkormányzati választáson Püspökladányban polgármesterré választották. A Fidesz a 2010-es országgyűlési választáson is őt indítja, ahol ismét parlamenti mandátumot nyert. 2011. március 16-án este fél tizenegy körül autóbalesetben vesztette életét az M3-as autópálya 42-es kilométerénél, a Pest megyei Bagnál, a fővárosból kifelé vezető oldalon, mikor gépjárműve egy, az autópályára a forgalommal szemben felhajtó autóval ütközött. A balesetben a sofőrje is életét vesztette. Özvegye Hatházy Judit biológia-technika szakos általános iskolai tanár. Három gyermekük született, Sándor, Judit és Katalin. 1998-tól 2002-ig az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság és annak Millenniumi albizottságának tagja. 1998-tól 2006-ig a Költségvetési és pénzügyi bizottság tagja. 2008 júniusától szeptemberig a Ifjúsági, szociális és családügyi bizottság tagja. 2011. október 23-án Püspökladány Város Önkormányzata posztumusz díszpolgári címre méltónak ítélte Arnóth Sándor életét és munkásságát.

1943. január 22-én született Budapesten, de 13 éves koráig a Fejér megyei Tordason élt. Az érettségi után a Budapesti Tanítóképző Főiskolát, majd az egri Tanárképző Főiskolát és a Képzőművészeti Főiskolát végezte el. 1967 és 1974 között rajzot tanított egy budapesti általános iskolában. 1970 óta Bereményi Gézával közös dalok szerzője és előadója. 1972 és 1977 között a Huszonötödik Színház tagja, 1977 és 1978 között az Új Tükör Pinceklubban és az Egyetemi Színpadon tart önálló dalesteket. 1982 és 1998 között a Katona József Színház tagja volt. 1998-tól a Bárka Színház társulatának tagja. Első lemeze 1976-ban jelent meg Levél nővéremnek címmel, amelyet az Antoine és Désiré, A Fehér babák takarodója, Műcsarnok, Frontátvonulás, Jóslat, Utóirat, Mélyrepülés, Vasárnapi nép, Új dalok, Nyugati Pályaudvar, Levél nővéremnek II., A telihold dalai, Jóslat a metrón, A véletlen szavai, Az igazi levél nővéremnek és Ady követett. 1988-ban Az év lemeze díjat, 1992-ben a Magyar Köztársaság Tisztikeresztjét, 1993-ban pedig Liszt Ferenc díjat kapott. 2001-ben vehette át a Kossuth díjat. 2008 májusától a VIII. kerület, 2009 áprilisától Bakonybél község díszpolgára. Hosszan tartó, súlyos betegség után, 2009 augusztus 7-én, Budapesten halt meg. (forrás:cseh-tamas.hu)

Kárpáti Jenő - tanító (1927-2011) A nemrégiben elhunyt karcagi tanítóra emlékezünk a Demokrata 2011. március 10-i számában megjelent cikkel, melyet Boros Károly írt.
Rokonságában, felesége családját is beleszámolva, majdnem hetven pedagógus található óvónőtől az egyetemi tanárig. Tanyasi iskolában kezdte pályáját a Nagykunságban, 1947-ben.
– Ha csak a szűkebb családot nézzük, ott is találunk jó pár pedagógust.
– Édesapám is az volt, nagybátyám is, másik nagybátyám is, a fiunk is az, unokánk is, annak a felesége is. Mi is benne vagyunk ebben a sorban a feleségemmel, itt kezdtünk tanítani Karcagon, a kiskulcsosi általános iskolában, ami akkor a városhoz legközelebb eső tanyasi iskola volt. ONCSA-házak állnak arrafelé, az 1930-as években épültek, mind egyforma, egymás mellett sorakoznak, össze lehet téveszteni őket. Az elnevezés az Országos Nő- és Családvédelmi Alapot jelenti, ami a Horthy-rendszerben működött, és nagyon szegény családoknak sokfelé épített házakat. Jutányos áron adták oda ezeket, volt, akinek ingyen. Arról a telepről jártak a gyerekek a kiskulcsosi iskolába, ami különleges iskolának számított, mert csak az alsó négy osztálya volt meg, de százharminckét gyerek járt oda, és ez a rengeteg gyerek két csoportra volt osztva. Egyikbe az elsősök és a harmadikosok, őket tanítottam én, másikba a másodikosok és negyedikesek jártak.   ...

Kátai Gábor (1831-1878) gyógyszerész, orvos. Tankönyveket írt és köteteket szerkesztett gyógyszerészhallgatók részére, könyvtárat rendezett, miközben másodmagával látta el az akkor 14 és félezres lakosú település gyakorló orvosa egyedül, pedig a jászkun kerület főorvosi teendőit. 1831. október 4-én született, amikor Karcagot a kolera először tizedelte meg. Az 1848-49-i szabadságharc első évében tette le a gyógyszerészsegédi vizsgát. 1857 óta az orvosi hetilap hasábjain írt figyelemreméltó cikkeket. Az orvosi egyetemet 1861-ben végezte el. Ezzel egy időben Karcagon megválasztották a Jászkun kerület főorvosává, de erről tüntetően lemondott. Inkább a karcagiak segítségével nyugat-európai tanulmányútra ment. 1878-ban hunyt el 47 évesen. ...

Dede Kálmán 1900. szeptemberében született Kabán. A tanulmányait a debreceni Református Kollégiumban végezte. Először Komjátiban, majd Bánfalván kezdett tanítani, de a szíve mindig visszahúzta szülőfalujába. 1928-ban került Kabára tanítani. A tanítványai mind a mai napig szívesen emlékeznek vissza a vele töltött órákra, a tőle hallott történetekre. Önként vállalt feladataival kiemelkedett az átlag fölé. Vezette a leány tornász-csapatot, elnöke volt az iskolán kívüli népművelési testületnek, parancsnoka a 244. sz. cserkészcsapatnak, szakaszparancsnoka a kabai önkéntes tűzoltó testületnek, ügyvezető elnöke a MOVE kabai sportegyesületnek. Szervezett egy 35 tagú fúvós zenekart és néhány év alatt a megye első levente zenekarává vált. A háború utolsó éveiben igazgatói teendői, s egyéb megbízatásai mellett légóparancsnok is volt. Míg másokat lezavart az óvóhelyre, ő figyelte a bombák becsapódásának a helyét, s a légiriadó elmúltával, nyugodt eréllyel irányította a mentést, a halottak felkutatását. Visszaemlékezéséből ismerhetjük meg a háború végnapjait, melyet könyv alakban is megjelent „Hogyan éltük át a nagy harcokat” címmel. 1976-ban halt meg és a karcagi temetőben helyezték örök nyugalomra. (forrás:kaba.hu)

Tormay Cecile (1876-1937) A századforduló legnagyobb írónője 1876. október 8-án született Budapesten és egy ősi falusi udvarházban nevelkedett. Atyja nádudvari Tormay Béla államtitkár, a MTA tagja, a Lipótrend és a Vaskorona rend lovagja, nádudvari földbirtokos volt. Több mezőgazdasági tárgyú könyve jelent meg. Édesanyja munkácsi és barkaszói Barkassy Hermin, anyai ágon a híres olasz szabadságharcos Tüköryek leszármazottja. A nádudvari családi birtokot Tormay Károly - a nagyapa - vásárolja az 1848-as Szabadságharc utáni időben, majd Tormay Béla örökli.Cecile gyermekkorától kezdve az év jelentős időszakát Nádudvaron tölti.Négyéves korában megtanul olvasni. Iskoláit magánúton végzi. Tudatosan írónak készül. Kitűnően beszélt németül, franciául, angolul és olaszul. Apródszerelem c. novelláskötetét 1900-ban, Apró bűnök c. kötete követte. Regényírói képességeit egyre magasabb teljességben felmutató műve az Emberek a kövek között, 1911-ben jelent meg.Külföldön is elismerést vív ki magának. Megjelenik a regény német majd francia fordításban, több kiadást megérve. Anatole France francia regényíró, kitűnő elismerésben részesíti. Kevés férfival találkoztam a világirodalomban és, sohasem találkoztam asszonyíróval, aki oly kevés eszközzel tud életet adni embereknek és dolgoknak, mint a magyar Tormay Cecile Később 1936-ban irodalmi Nobel-díjra javasolja az írónőt.Tormay 1914-ben megjelent Régi ház c. regénye egy nemzedékváltó családregény.Egy hanyatló patrícius család történetét mutatja be, párhuzamosan a régi Pest megszületésével. A Régi ház mintája a nádudvari Tormay ház. ...