2019. Február 19. Kedd Zsuzsanna napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - HortobágyA nap képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki Kicsoda Asszonyok írják Fotoalbum

Fergeteges mulatság
2019-02-11 19:28:32

A karcagi Szent Pál Marista Általános Iskola ez évben is látványos farsangi felvonulással és kiszebáb égetéssel búcsúztatja a telet.

Háromföldi Ki Kicsoda

2013-05-30 14:27:40


2013-05-06 16:29:21

berencsi.jpgBerencsi György (a képen)  Budapesten született 1941-ben. Általános és középiskoláit Püspökladányban végezte. 1959-ben érettségizett. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen szerezett diplomát 1965-ben. Egyetemi tanulmányai alatt az Orvosi Biokémiai Intézetben tudományos diákkörös volt, ahol a fiatalon elhunyt Zsindely Attila vezetésével RNS nukleotid-sorrend vizsgálatokat végeztek. Az egyetem elvégzése után a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁL vírus laboratóriumában kezdett dolgozni Madár János és Koller Miklós irányításával, ahol megtanulta a klasszikus vírusdiagnosztika alapjait. 1968-ban Farkas Elek dr. lehetővé tette számára, hogy az Országos Közegészségügyi Intézet Vírus osztályára kerüljön. Élt a lehetőséggel, és belevetette magát az influenza és enterovírus laboratóriumi vizsgálatokba. 1973-ban ösztöndíjas tanulmányút keretében a Heidelbergi Német Rákkutató Központ Viruskutató osztályára került Gerhard Sauer munkatársaként, ahol a polyomavírusokkal dolgozik. Hazatérése után 1974 novemberétől a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében, Nász István egyetemi tanár munkatársa lett, ahol adenovírus DNS modellen megkezdik a génmanipuláció módszertani alapjainak a bevezetését Medveczky Péterrel, Szomolányi Évával, Ifj. Geck Péterrel, Palkonyai Lászlóval, Ruzsics Zsolttal, Fejér Györggyel, Kis Alexivel, Perl Andrással, Takács Máriával. Az egykori fiatal tudóscsapatból ma már szinte mindenki külföldön él és dolgozik, csak ő, és Takács Mária - aki jelenlegi utódja az OEK-ben – maradtak itthon... Az OKI-ban 1988-ban kinevezték a vírusosztály vezetőjévé. Folyamatosan tanít a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen magyar, majd német nyelven, és az ELTE felsőfokú mikrobiológus képzésében, a 80-as évek végétől kezdődően. 1988-tól 5 éven át a Magyar Mikrobiológiai Társaság főtitkára volt. 65 éves korában, 2006-ban nyugdíjba vonult. Ezután tudományos tanácsadóként dolgozott. 1994-ben neki ítélték a Manninger emlékérmet. A Fodor József emlékéremre különösen büszke volt, mert ez az egyetlen olyan kitüntetés, amit az édesapja követőjeként kapott meg épp egy emberöltővel későbben. ...1965 óta Budapesten a XIII. kerület lakója és díszpolgára volt, aki folyamatosan tartotta felvilágosító előadásait a lakosság valamint a diákok körében. Több évtizedes kimagaslóan eredményes közegészségügyért kifejtett virológiai kutatói és oktatói tevékenységéért 2001-ben a Pro Sanita emlékéremmel tüntették ki, 2005-ben Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést kapott. Tanítványai nemzetközi hírnevű szakemberek. (forrás:ANTSZ/weborvos)

2013-10-10 20:36:01

__temet__.jpgA karcagi római katolikus ótemetőben járva figyelmes lettem egy fehér márvány síremlékre. Szemlátomást régen nem látogatták, benőtte a borostyán zöldje.Egy kissé megcsinosítgattam az ágakat és, amint rövidebbre vágtam azokat, egy fiatal pap képe tűnt elő. A képet sajnos összetörték, a márvány azonban épnek látszik, és rajta a felirat is olvasható: ifj. Arady Emil, végzett papnövendék. Élt 1896-tól 1923-ig. Szüleinek egyetlen gyermeke, végzett teológus, síremlékét állíttatta a karcagi olvasóközösség, ugyanis ő volt az egykori Karcagi Hírlap szerkesztője. A könyvtárban igyekeztem megtudni róla, ki is volt ő.1896. augusztus 12-én, a Hunyad megyei Piskin született, id. Arady Emil és Szikora Mária egyedüli gyermeke. Elemi iskoláit Petrozsényban kezdte, majd vasutas édesapjának áthelyezése folytán kerültek Karcagra,ahol a 1906-tól a ref. főgimnáziumban folytatta tanulmányait. 1914-ben szerezte meg érettségi bizonyítványát.Már nyolcadik osztályos gimnazistaként elkezdett írogatni az egyik helyi lapban. A papi hívatást választva Egerben, majd Eperjesen végezte teológiai tanulmányait.Végzett papnövendékként a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem állam és jogtudományi karára iratkozott be,hogy tudományos felkészültségét szélesítse. Az írások szerint elmélyülten foglalkozott a büntetőjogi és gazdaságtani stúdiumokkal.Dr. Csorba Jenő írásából tudjuk, hogy ékesszólású volt, harcosa az igazságnak,ostorozója az eltévelyedésnek, a visszaélésnek, a bűnnek. „Világító fáklya”: amint írták róla. Vigilans írói név alatt munkálkodott, s nevének rövidített aláírásával (A.E.) zárta megjelent írásait a Ceruzaforgács című rovatban. A Karcagi Hírlap felelős szerkesztője volt. Ő lendítette fel Karcagon az újságirodalmat. Azt írták még róla, hogy egyházi szónoklatai ékes nyelvezetűek és valóságos gyöngyszemek voltak. A hazafias írót a haladás és szabadság eszméinek bajnoka jelzővel is illették. Magasra ívelő életpályáját a kor akkori legveszedelmesebb betegsége törte ketté. 1923.január 10-én, nagyon fiatalon ejtette ki kezéből a tollat, visszaadva lelkét Teremtőjének.Ne feledjük el! (Írta:Dr. Perge Judit) (forrás:karcag.plebania.hu)

2013-01-08 19:14:41

120px_Gyorffy_istvan_szobra_karcag_gyorfi_sandor_1984_2.jpg2012. december 22-én szombaton adták át a polgárok javaslata alapján a Magyar Örökség díjakat a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében. Magyar Örökség díjas lett GYÖRFFY ISTVÁN néphagyomány- és tehetségmentő munkássága. Szerette azokat, akiktől tanult, szerette azokat akiket tanított. szeretetre tanította őket a néptudományon kívül, népszeretetre. Így summázta Illyés Gyula 1939-ben a Nyugat hasábjain annak a férfiúnak, Györffy Istvánnak a munkásságát, aki a hazai egyetemi oktatásban a magyar néprajz első professzora volt...A kun származását büszkén emlegető Györffy István - talán mert sejtette, hogy nincs sok ideje idelent? - elképesztő iramban dolgozott. Állandóan úton volt. 1917-ben például a moldvai csángók között kutatott, a következő esztendőben egy kis-ázsiai expedíció tagjaként járta a világot. Beberangolta Törökországot, Finnországot, Lengyelországot, mindenütt a magyar múltat kutatta. Tanulmányt írt a magyar tanya, a magyar falu ősi szerkezetéről, az alföldi kertes városokról, a jellegzetes alföldi földművelésről, a szilaj pásztorok és pákászok-halászok életéről, különböző népcsoportok, kunok, hajdúk, matyók kialakulásának körülményeiről, valamint a magyar népi hímzésekről...Közben pedig a Néprajzi Múzeumban dolgozott, megszervezte a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajzi tanszékét. ...A nemzet fennállását - a földi világot elhagyni készülő Györffy István szerint - egy újabb ezredévre csakis olyan művelődéspolitikával lehet biztosítani, amely a néphagyományt és az európai műveltséget egyaránt fontosnak tartja, hiszen "a néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetközi műveltség tesz bennünket európaivá. ..Ha azonban csak európaiságra törekszünk, lehetünk nagy műveltségű népek, de minél hamarabb megszűnünk magyarnak lenni. ...Beleolvadunk abba nagy nyugati nemzetbe, amelynek a műveltséghatását a legkönnyebben elfogadjuk. Ha pedig teljesen kivonjuk magunkat a nyugati műveltség hatása alól, akkor meg művelt és erősebb szomszédaink gázolnak hamarosan keresztül rajtunk, s úgy tűnünk el." (Írta: Lőrincz Gabriella - Magyar Nemzet)

2012-11-25 17:14:12

m__r__k__p2.jpgMóré Mihály (1924-1997) Festőművész, grafikus. Debrecenben született, itt élt és itt halt meg 1997 november 11-én. 1954-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Fónyi Géza, Kofán Károly, Szőnyi István tanítványa volt. 1955-ben visszatért Debrecenbe. A Magyar Képzőművészek Szövetségének egy időben debreceni titkára is volt. A természetelvű festészet képviselője, de sokféle műfajt és technikát művelt: olaj,szén, pasztell, kréta, tus, karcolótű és nyomólemez egyaránt szerepet kapott alkotásaiban. Életműve szorosan kapcsodik Debrecenhez és a Hajdúsághoz. Önálló alkotásnak számítanak illusztrációi versekhez, regényekhez. Gyakran felidézte a hagyományos paraszti és kézműves világot. 1951 óta számtalan egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek művei. Sok pályázati és kiállítási díjat nyert. Munkái megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Déri Múzeumban, sőt külföldi gyűjteményekben is. A Hajdú-Bihari Grafikai Művésztelep szakmai díját róla nevezték el. (forrás:Tiszántúli képes kalendárium)

2012-10-04 11:26:03

fabriciuskov__ts.jpg
1724. október 4-én született Fabriczi Kováts Mihály, huszárezredes, az Amerikai Lovasság (U.S. Cavalry) alapítója. A függetlenségét kikiáltó Amerikai Egyesült Államok dolgozó, földműves polgárai a brit birodalom profi katonáival találták szemben magukat, akik kíméletlenül irtották is a tegnap még civil, mára "katonává" előléptetett, tapasztalatlan amerikaiakat. Fegyverekre, de legfőképp harci tudásra volt szükség. Kováts Mihály ekkor ajánlotta fel szolgálatait Benjamin Franklinnek Franciaországban, aki örömmel elfogadta. Kováts azonnal áthajózott a tengerentúlra, majd gyors és eredményes kiképzést tartott az amerikaiaknak, akik rövid időn belül bevethetővé váltak. Természetesen Kováts maga vezette csapatát az első ütközetbe. Kováts ezt is és még számos másikat is megnyert a lengyel Pulaski tábornok barátjával karöltve, amíg Charlestonban utol nem érte őt a végzet. A britek a legjobb lázadó (azaz amerikai) csapatnak tartották az övét, ők maguk temették el Kovátsot (az ellenségüket) tisztelgésük jeleként. A lovasság bevetése és Kováts módszerével újabb lovasezredek létrehozása sikeres fordulatot hozott a függetlenségi háborúban és még sokáig meghatározta az USA történelmét. A jellegzetes trombita induló és a mindig jókor érkező felmentő segítség -a lovasezred- az western kultúra elengedhetetlen kelléke. Az Egyesült Államok szenátusa Kováts halálának napját (május 11-ét) Kováts Mihály-emléknappá nyilvánította.(forrás:richpoi.com)

2012-09-27 15:23:56

SzNagy.JPG1949-ben született Karcagon. 1967-ben került a híres karcagi fazekas, Kántor Sándor műhelyébe. Ebben az időszakban lépett be a budapesti Népművészek Háziipari Termelőszövetkezeté-be, ahol 1975-ig dolgozott. 1975-től a Karcagi Népművészeti Agyagipari Szövetkezet tagja lett, melynek 1976-1986 között művészeti vezetője volt. Tíz évig tanított  is,  a karcagi Szakmunkásképző Intézetben. 1986-1987-ig Kalocsán szabad szellemi foglalkozású fazekasként dolgozott. 1987-1990 között a mezőtúri Badár Balázs Emlékház és Bemutatóteremben dolgozott. 1996-tól a debreceni Kós Károly Művészeti Szakközépiskolában fazekasságot tanított. 2012. szeptember 24-én kísérték utolsó útjára pályatársak, tanítványok Karcagon a Déli temetőben. "Elsősorban a karcagi fazekas hagyományokra alapozva készítem edényeimet. Tanító mesterem Kántor Sándor volt. Jellegzetes darabjai a madaras díszítésű tálak, tányérok, étkészletek valamint a figurális használati és díszedények. A Nagykunsági Népművészek Egyesületének alapító tagja vagyok."
Kitüntetések, címek:
Népművészet Ifjú Mestere 1973, Népi Iparművész 1977, Népművészet Mestere 1988. Díjak: - 1978 Országos Gerencsér Sebestyén Fazekas pályázat, I. helyezés, I. - 1979 Alföldi Fazekas Triennálé,  I. helyezés, 1979 Mongol Diploma, 1979. - 1984„Használati edények készítése a fazekas szakmában” c. pályázat NIT különdíj, - A Népi Iparművészeti Tanács nívódíjai.
Kiállítások:
Karcag,Debrecen,Szolnok,Kecskemét,Budapest,Eger,Túrkeve,Berekfürdő,
Németország,Franciaország,Mongólia. (forrás: nagykunsaginepmuveszek.euoldal.hu)

2012-09-21 09:31:29

3615.jpg
Szenti Ernő
(költő,grafikusművész) 1939-ben született Hódmezővásárhelyen. 1961-ben, a szegedi tanítóképző, majd a tanárképző főiskola földrajz és rajz szakának elvégzése után Kisújszállásra került. Első verseskötete 1992-ben látott napvilágot, Léghajón a mélybe címmel. Ezt 2005-ig még hat megjelent könyv követte, melyeket maga illusztrált. 2006-ban Berek Barátja Emlékplakettel tüntették ki. A Széphalom Könyvműhely gondozásában a 2007-es Ünnepi Könyvhétre jelent meg A körkérdés vége című kötete, 2009-ben pedig a Nyikorgó árnyak című könyve. 2009-ben Nagykunságért-díjat kapott.
Temetése 2012. június 29-én, 14 órakor volt a kisújszállási déli temetőben.

2012-06-04 11:34:30

Kecsk__s_Gyula_215x300.jpgKecskés Gyula tanító 1901. július 12-én született Püspökladányban. Elemi iskoláit Püspökladányban és Mezőtúron, polgári iskoláit Püspökladányban végezte, tanítóképző főiskolát Debrecenben végzett. Először a helyi fiúiskolában tanított magyart, történelmet, földrajzot, kézimunkát és tornát. Majd később a helyi református egyház tanítója lett. Tanítói pályája mellett 1937. őszén átvette „A Püspökladány és vidéke” című hetilap szerkesztését, melyben főleg Ladány és környéke történeti és néprajzi ismereteinek átadása volt a fő célja. A lap 1939. szeptemberében szűnt meg. A háború után résztvett a község életének és a helyi közigazgatás újjászervezésében. Lelkész és másodlelkész hiányában 1944. november és 1945. áprilisa között a református templomban tartott istentiszteleteket. 1938-50 között a helyi iparitanonc iskolában is tanított. 1927-ben kezdte a város történetét kutatni és ez a gyűjtőmunka közel 44 évig tartott. Nagy lelkesedéssel és kitartással végezte munkáját, akárcsak a helytörténeti kutatómunkát is. Kecskés Gyula néptanító 1987. december 31-én, 87 éves korában hunyt el.(forrás:puspokladanyanno.hu)

2012-05-08 12:09:59

_Kov__ts_Mih__ly.jpgFabriczi Kováts Mihály (Karcag, 1724 – Charleston, Dél-Karolina, 1779. május 11.) huszárezredes, (Kazimierz Pułaskival) az Amerikai Lovasság (United States Cavalry) „alapító atyja”. Nagykunsági köznemes családból származott. Az osztrák örökösödési háborúban a jászkun huszárezred zászlósa. 1746-ban porosz szolgálatba lépett. 1752-ben zászlós, 1757-ben másodhadnagy. A hétéves háborúban az osztrákok ellen harcolt. 1761-ben kilépett a porosz hadseregből és Magyarországon keresztül Lengyelországba akart távozni. Mielőtt azonban átlépte a határt, az osztrákok elfogták és Bécsbe szállították. Mária Terézia szabadon bocsátotta és őrnaggyá nevezte ki. 1773-tól 1775-ig Szászországban élt, ahol ismét érintkezésbe lépett lengyel emigránsokkal, elsősorban Pułaski Kázmér gróffal. 1776 augusztusában Olasz- és Franciaországon keresztül Amerikába távozott. 1777-ben érkezett Bostonba. Jelentkezett az amerikai hadseregbe, és 1778-ban Washington a Pułaski-légió ezredes-parancsnokává nevezte ki. Előbb New Jersey ÉNy-i részén harcolt az angolok és az általuk felbiztatott indiánok ellen, majd Dél-Karolinába vezényelték Lincoln tábornok támogatására. Charleston ostrománál esett el, ahol szobrot is állítottak neki. (forrás:wikipédia)

Oldal : 123456789


A J Á N L Ó
A háromföld kincse
 kézműves szappanok
https://www.facebook.com/search/top/?q
=h%C3%A1romf%C3%B6ld%20kincse%

14463230_536225823237001_4147946727005158799_n.jpg
BRILL
Új esküvői ruhaszalon Debrecenben!
 Külsővásártér 3.sz.
Bejelentkezés: 30 412 96 33
Vadonatúj ruhák, mérsékelt árak,
 kedves kiszolgálás!
https://www.facebook.com/brillszalondebrecen/?fref=ts
www.facebook.com/riegel.cajon/

uz_v__lgy.png
www.uzvolgye.info

   talitabanner_1.jpg 

www.talita.hu

S__rr__tiKr__nika.jpg
www.sarretikronika.hu

kaiser.jpg
KARCAG
menu_kaiser.jpg

palinkafozo_2db.jpg
www.palinkafoz-ust.hu