2017. November 20. Hétfő Jolán napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - Hortobágy Csaba Hírek Szép Tv Zagyva Ági blogja A Farkas család blogjaMagyarországLányoknak-LegényeknekAnyáknak-ApáknakKönyv-, film- és lemezajánló Háromföldi Ki Kicsoda Asszonyok írják Fotoalbum

Most kerüljük a robosztus hangzásokat
2017-11-03 09:05:02

Ha november, akkor Héttorony Fesztivál. Beszélgetés Kiss Ferenccel (a képen) a fesztivál művészeti vezetőjével.

Háromföldi Ki Kicsoda

2017-08-10 14:18:05

Szomorodott szívvel írom: elment Ő is, meghalt Mező Judit, már el is temették. Visszatért imádott szülei szerető öleléséhez, befogadta Őt az ezerszer áldott szeghalmi föld.
Szomorodott szív? Talán inkább örvendenem kellene, mert a sors kegyelméből 60 éven át ismerhettem, tanulhattam tőle, mert mindig barátként bánt velem, és fél évszázadot meghaladóan szellemi közelségében élhettem vele. Most még erősebb a bánat. Eltemették, de csak a testét, a lelke már mennyei magasságokban szárnyal.
Kutakodik, mert hite szerint ott is nyílnak, ott is teremnek vadvirágok. Érkezésének hírére pedig összegyűltek, köréje sereglettek mind, akik szerették és akiket szeretett.
Ott van már Borúzs Bandi bácsi, Törő Gábor, Bácsó Sándor, Kanalasné Ilonka néni, ott van B. Nagy Ferenc és Gasparikné Erzsike, Horváth Lajos, a nyíradonyi testvérpár, Vígh Sanyi is meg Mosolygó Imre, Fekete Károly, Rácz Lőrinc, valamint tarhosiak.
S énekelnek. Ki-ki kedves dalával emlékezik az együtt töltött gyönyörű szép időkre. Törő Gábor: Ha felülök a Fekete-halomra, Horváth Lajos: Nincs egyebem a rózsámnál, Vígh Sándor: Kis-Víg Miska, Fekete Károly: Angola Borbála. S, mintegy varázsütésre együtt is van a Háromföld Együttes. K. Tóth Lajos bácsi rázendít,a többiek felkapják a hangot, és hallod? – megszólal az égi Nagy Harmónia: A Sárrétjén nevelkedtem… Judit cseppet elérzékenyül, Gulyás György kissé távolról figyeli a történteket, Joób Árpád csalhatatlan szakmai fülekkel hallgatja a nótát, Szűcs Sándor meg csak úgy gyönyörködik.
Mi pedig, akik itt maradtunk, letöröljük majd a könnyeinket, és…
És énekelni fogunk! Énekelni és citerázni, a jövő heti fellépésre gyakorolni kell, mert az őszi találkozó programja még csak most körvonalazódik. Igen, énekelni és citerázni fogunk, mert Ő is ezt akarná.
(Írta: Nemes István, Biharnagybajom)(forrás: www.naplo.hu/szolaster)


2017-07-05 17:04:53

A sárréti és a bihari dalok gyűjtőjének, Bencze Lászlóné, Dr. Mező Judit emlékére


2017-06-13 09:11:07

Dr. Kiss Ferenc (1862-1948) lelkipásztor és tanító
Az intézményes református diakónia atyja Kenderesen született, több helyen végezte alap- és középfokú tanulmányait, majd Debrecenben tanult teológiát. Földesen, Püspökladányban és Debrecenben dolgozott lelkipásztorként, 1911-ben pedig már esperesnek is megválasztották. 1912-ben a debreceni református teológián lett a belmisszió és a lelkipásztorkodástan oktatója, ahonnan 1933-ban vonult nyugalomba. 1920-22 között kisgazdapárti programmal a nemzetgyűlés képviselője is volt. A vidék nyomorát látva cselekvésre szánta el magát és 1931-ben létrehozta az Országos Református Szeretetszövetséget. Célja a diakóniai munka országos szintű megszervezése volt. Nagyon sok családban kérdés volt a mindennapi kenyér megléte, sok volt az árva, az elhagyott öreg. Árvaházakat, öregek otthonát, fogyatékosok otthonát alapított. Az első árvaház a Borsod megyei Hejőpapiban jött létre. Az első öt évben elérte Kiss Ferenc, hogy 15 helyen 25 szeretetintézményt hozzanak létre, természetesen összefogással. Amikor meghalt, már 23 árvaház, 189 öregotthon, 3 napközi otthon, 2 nyári üdülőtábor, 1 testi fogyatékos telep, 2 szellemi fogyatékos otthon működött hazánkban. Révész Imre püspök mondta róla 1940-ben: „A magyar református egyháztörténetben a Krisztus törvényét betöltő, kizárólag önkéntes áldozatkészségnek első tervszerű, rendszeres és maradandó, nagyarányú és nagyeredményű megszervezését Kiss Ferencre bízta a minden kegyelem Ura.” Azon igyekezett, hogy a diakóniát a gyülekezeti munka szerves részévé tegye. 1948-ban hunyt el. Emlékére díjat alapítottak. A Kiss Ferenc-díj a példaértékű gyülekezeti diakóniai szolgálatért adható. Püspökladányban nevét emléktábla őrzi és a településen élnek közeli leszármazottai. (forrás: bekesireformatusok.hu )


2017-05-14 12:26:13

Bakó Ilona Ferenczy Noémi-díjas textilművész Debrecenben született 1933-ban. A Csokonai Gimnáziumban érettségizett 1952-ben és ugyanabban az évben felvették az Iparművészeti Főiskola ruhatervezés szakára.
1956-1977 között a debreceni Ruhagyár tervezője volt ahol mesterlevelet szerzett. 1960-tól színházi jelmezeket tervez (Debrecen, Győr, Veszprém, Pécs, Budapest: Művész Színház, Komédium, Madách Színház, Játékszín). A Magyar Látvány-, Díszlet- és Jelmeztervező Művészek Társasága tagja. A 80-as években a kecskeméti, a szolnoki, a zsennyei művésztelepek résztvevője volt. Bartóki oldalról közelítve teremt szintézist a népművészeti hagyományokkal, szokásokkal. Így jut el a "ruhaszobrok" egyedülálló műfajához: „A népi-paraszti kultúra értékeihez fordultam, anyagokhoz, szabásmintákhoz, hiedelmekhez, szimbólumokhoz. 1977-ben volt az első kiállításom Debrecenben. Sok munkán keresztül jutottam el az emberléptékű „ruhaszobrok”-ig: a textil kiegészítve tárgyakkal, fémmel, fával, üveggel. A legutóbbi darabjaimból néha már kimaradt a textil.” Kurtág György két zeneművét textiljei ihlették (Sírkereszt, Epilógus). Bartók felfogásában – a magyar népművészet ősi szimbólumaival, témáival alkotja ruhaszobrait Bakó Ilona - mondta róla Bakonyi M. Ágnes művészettörténész. 


2017-04-01 10:14:40

Demetrovics János (Püspökladány, 1946. szeptember 27. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek és a többértékű logikák.
Életpályája: 1965-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a moszkvai Lomonoszov Egyetemen. Itt szerzett matematikusdiplomát 1970-ben. Ennek megszerzése után az MTA Számítástechnikai Kutatóintézet (1973-tól MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, MTA SZTAKI) tudományos munkatársaként kapott állást. 1974-ben főmunkatársi beosztásba került. Közben 1973-ig Moszkvában volt levelező aspiráns. 1976-ban a kutatóintézet informatikai osztály és kutatólaboratórium főosztályvezetőjévé nevezték ki, hat évre rá tudományos tanácsadói beosztásba került. Kutatóintézeti állása mellett egyetemeken tanít: 1976-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetem Matematikai Intézetében kapott egyetemi docensi kinevezést. Itt 1981-ig tanított, amikor is átment az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának általános számítástudományi tanszékére, ahol egyetemi tanári beosztásba került. 1995-ben az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetébe kihelyezett információtudományi tanszék vezetésével bízták meg, emellett az ELTE Informatikai Karának információs rendszerek tanszékén és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán is tanít. 1974-ben Moszkvában védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1981-ben Budapesten akadémiai doktori értekezését. Az MTA Matematikai Bizottságának, az Informatikai és Számítás-tudományi Bizottságnak lett tagja, utóbbinak több éven át elnöke volt. 1987-ben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1995-ben pedig rendes tagjává. Szintén 1995-ben lett az Akadémiai Kutatóhelyek Tanácsa tagja (a kétezres évek közepéig). Emellett az Anyanyelvünk Európában Elnöki Bizottságba és a Könyvtári Bizottságba is bekerült. Számos tudományos szakfolyóirat szerkesztőbizottságának tagja: Acta Cybernetica, Computers and Artificial Intelligence, Alkalmazott Matematikai Lapok (itt főszerkesztő-helyettes is) és Acta Mathematica Hungarica. Rövid közéleti kitérője is volt: 1993 és 1997 között a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) képviseletében a rövid ideig működő Egészségbiztosítási Önkormányzat képviselője volt.
Munkássága: Fő kutatási területe az adatbázisok, a relációs adatmodellek, az algoritmuselmélet és a többértékű logikák. Az adatbázis-kezelés területén a relációs adatbázisok problémait kutatja algebrai, logikai, kombinatorikai és diszkrét matematikai módszerekkel. Az algoritmuselmélet területén a többértékű logikák strukturális (szerkezeti) problémáit, többértékű logikák funkcionális teljességét és az informatikai alkalmazások problémáit kutatja. A relációs adatmodelleknél a tervezéssel foglalkozik, itt a funkcionális függőségek, a relációs sémák szétvágása és az általános függőségek kérdéseit vizsgálja. A számítástudomány és az információs tudomány magyarországi továbbfejlesztésének jelentős alakja. Több mint száznegyven tudományos publikáció szerzője vagy társszerzője, ebből tíz könyv, illetve könyvfejezet. Munkáit elsősorban magyar és angol nyelven publikálja.
Családja: 1970-ben nősült, felesége Lantos Katalin (1947) matematikus, a matematikai tudományok kandidátusa. Házasságukból két fiú- és egy leánygyermek született. Legidősebb gyermeke, Demetrovics Zsolt (1971) addiktológus, PhD, habilitált egyetemi docens, az ELTE PPK Pszichológiai Intézetének igazgatója és az Addiktológiai Tanszéki Szakcsoport vezetője, másik fia Demetrovics László (1976) szociológus, míg harmadik gyermeke Judit (1980) orvos.
Díjai, elismerései: Grünwald Géza-díj (1973),Benedikt Ottó-díj (MTA SZTAKI, 1982), Akadémiai Díj (1984),     Kalmár László-díj (1990), Széchenyi-díj (megosztva, 2005), Nívódíj (Akadémiai Kiadó, 2005), A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2010), Vietnami Tudományos Akadémia díszdoktori címe (2010)(forrás: hu.wikipedia.org/wiki/Demetrovics)


2017-02-28 08:48:48

Bay Gyula színész-író (Nagyrábé, 1926. márc. 19.– Budapest. 1994.nov. 30) Miután diplomát szerzett a Színiakadémián 1948-ban debütál színpadon. Játszott 1948–1952 között a Szegedi Nemzeti, a Budapesti Nemzeti, a Miskolci Nemzeti és a Pécsi Nemzeti Színházban. 1953-ban a kecskeméti Katona József Színházhoz, 1957-ben a fővárosban a Petőfi, ill. a Jókai Színházhoz szerződött. 1960-tól 1986-ig a Madách Színház tagja volt. Legkiemelkedőbb alakítása Petúr bán volt a Bánk bán c. drámában. Pályáját bonvivánként kezdte, majd karakterszínészként vált ismertté. Színházi rendezőként is bemutatkozott. Nyugalomba vonulása után előadóművészként lépett a közönség elé, miközben ismét verseket, elbeszéléseket írt, melyek főleg az Ezredvég c. folyóiratban jelentek meg. Egy tanulmányából tudható, hogy négy regényt írt, de önálló könyv alakban csak egy regénye és két drámája jelent meg. Könyvterjedelmű színházi írásai sem találtak kiadóra. Írói munkásságának legszebb műve Nőj nagyra fiam (1989)


2017-02-13 11:20:27

Mészáros István Jászai Mari-díjas színművész(Karcag, 1966. szept. 17.–) 1985-ben Szolnokon kezdte a pályát, 1990–1991 között Párizsban a Theatre Jel-ben játszott, 1991-től a szolnoki Szigligeti Színház tagja újra, majd 1993 –ban a Művész Színház, 1995 –től újra a szolnoki Szigligeti Színház és 2002-ben a Nemzeti Színház tagja. Hogy hogyan lett színész, ezt ő maga mondja el:
- A szentesi gimnáziummal elmentünk egy fesztiválra, ahol az akkori szolnoki főrendező, Paál István volt a zsűri elnöke. Ő szólt, hogyha nem vesznek fel a főiskolára, szívesen lát Szolnokon. Nagyon rendesek voltak, mert csak a harmadik rostán estem ki, de megvártak a szerződéssel. Egy gyerekdarabban léptem először színpadra, Pulchert játszottam, ami csak azért érdekes, mert ez a név aztán rám ragadt. (blogszolnok.hu) Vígjátéki, ill. groteszk figurák alakítója. Egy idő óta azonban nem csak a színpadon lehet találkozni vele, hanem mint szerző is megjelenik. 2007-ben Szarkaláb címmel egy gyermekdarabját játszották Szonokon, amivel egyébként díjat is nyert. A 2012-ben a Szín-Műhelyben bemutatott kamaradarabjáról a következőket olvashatjuk a színház honlapján: "Noha számos jelenete ijesztõen realista, összességében inkább filozofikus, gondolatébresztõ színdarabot írt Mészáros István, a Szigligeti Színház hosszú évek óta népszerű színművésze, Lift címmel. Fanyar játékstílusát ismerve bizonyára senkit nem lep meg, hogy Mészáros színművét gyilkos humor járja át, amely jótékonyan oldja a játék során folyamatosan fokozódó feszültséget. 2011-ben pedig megjelenik első könyve, mely egy kitalált, amerikai városban játszódik. Az első kötetes szerző nem más, mint a Szolnokon sokak által Pulcherként emlegetett Mészáros István, a Szigligeti Színház művésze.


2017-02-01 09:06:24

__szab__.jpgÓszabó István költő 1952. április 23. (Balmazújváros) Életem egyetlen,- írja magáról Ószabó István - mindent eldöntő szerencséje talán, hogy oda születtem, ahol gyermekkorom eltelt: ez a Duna keleti partja felőli kis ország, az alföldi sík; ebből is szülőföldemhez, a Hortobágyhoz köt minden. Mintha csak ennyi volna Magyarország: gyarmat a hazán belül; közepetájt a Tisza folyik. A fehér szikföld, a Puszta: – idejétmúlt, (anakronizmus, mondhatják). Számomra, maga a jelenidejű túlvilág. Visszatértem, megkerestem a tisztást, a régi áldozóhelyet, amit még nem foglaltak le, hogy ott templomot, zárdát emeljenek. Vissza, hogy jelképesen, valahol bennem, szavaimban, újra keremetnek tekintsem; s e keremetben fölhangzó „háladaloknak” verseimet. Irodalmi folyóiratban Ratkó József előszavával jelentek meg első versei 1972-ben. Juhász Ferenc írta róla: „Ószabó István, mint a népmese harmata lángol és fénylik ifjúsága gyönyörében. Az édes, édes hazát keresi mindig, hogy ott énekeljen zengő tisztasággal az anyanyelv és az anyaföld szívének magzathordozó húsában, a Kivágyódás Magzataként.” A TORONYKALAPOS FIÚ című első könyve 1982-ben jelent meg. A Partium irodalmi, művészeti folyóirat alapító főszerkesztője. Volt Debrecen város művészeti ösztöndíjasa. Kétszer kapott Móricz Zsigmond-ösztöndíjat. 1989-ben elsőként kapta meg a Kelet-magyarországi unitárius szórvány alkotói által alapított Balázs Ferenc-díjat. Költeményei Megsiratott versek címmel jelentek meg legutóbb a Felsőmagyarország Kiadó gondozásában. 2016-ban Az Istenem, Istenem kél a nap c. művében látszólag műfajt váltott. Elsősorban életrajzi elemekből álló írását (mely része egyhosszabb műnek) úgy színezi át a költészet, hogy miközben ugyanazmarad, mégis más lesz. Spirituális valóság. Lelki önéletrajz. Talán lírai vallomás-regény ez. Ámenda. Az önéletírás szívhangjai. Debrecenben él.
Művei:
Anyagyász  (kiadatlan első kötet)
A toronykalapos fiú /1982
A vak géniusz /1985
Résztvevők  /199o
Pusztavég   /1996
Mentem alkonyégtájt   /1997
Kegyes monarcha  (monodráma) 1997
Állok szülőföldemen   /2003
Déva felé  (monodráma)  2004
Jászolnak, bölcsőnek  (karácsonyi versek) /2008
A hold koporsóját viszem  (próza)
Megsiratott versek
Istenem, Istenem kél a nap (2016)

2017-01-25 20:21:33

dobson_tibor.jpgDobson Tibor dandártábornok 1959.április 19-én, Karcagon született. Nős, két gyermek édesapja. 1981-ben a Kossuth Lajos Katonai Főiskola Tábori tüzér (pedagógia) Szakán,1994-ben az ELTE-BTK Pedagógiai Szakán,2002-ben pedig a Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola Kommunikáció Szakán szerzett diplomát. Az elmúlt három évtizedben számos hazai és külföldi szakmai tanfolyamot is elvégzett. 1981 és 1989 között katonaként parancsnoki, majd főiskolai oktatói beosztást töltött be. 1989-től a fővárosban különböző tűzoltósági, polgári védelmi, katasztrófavédelmi parancsnoki, illetve vezetői posztokat látott el. 1996 és 2008 között a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságára, majd a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságára nevezték ki fontos vezetői tisztségekbe, egyben e szervezetek szóvivője is volt. 2009. augusztus 1-től a Fővárosi Tűzoltó Parancsnokság kommunikációs és jogi főosztály vezetője, 2010. június 4-től pedig tűzoltási és mentési parancsnokhelyettes volt. 2010. október 15-től a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hivatalának vezetője. Dobson Tibor dandártábornok 2012 -től  a katasztrófavédelem, a rendőrség, a szakszolgálatok, a vámőrség és a büntetés-végrehajtás személyi állományából álló, az Országgyűlés által tavaly létrehozott Magyar Rendvédelmi Kar (MRK) 50 fős közgyűlésének elnöke lett. Szakmai munkája, szolgálata mellett kezdettől fogva végez karitatív tevékenységet – többek között alapítója volt az 1990-es évek elején a Magyar Vöröskereszt kiváló önkéntes speciális kutató-mentő egységeinek. Kitüntetései:    HSZÉ bronz, illetve ezüst fokozat (1984, 1989), BM Dísztőr (2002), Pest Megye Katasztrófavédelméért Díj (2003), MTI Év szóvivője (2006),  BM Szent Flórián Érdemjel (2006),  Pest Megye Katasztrófavédelméért Díj (2007), Rendészeti Kommunikációért Díj (2009).

2017-01-17 12:36:49

Domokos_Lajos_portr__2.jpgKabai Domokos Lajos (1951. Kaba) újságiró, média szakember  "Az emberben nem csupán a saját tudása testesül meg, hanem azoké is, akik valaha tanították, és segítőkészen dolgoztak együtt vele"Már kabai általános iskolás korában novellákkal próbálkozott. Másodikos debreceni gimnazista, amikor másodmagával „elintézi” hogy a Hajdú-bihari Naplóban saját rovatuk legyen a diákoknak. Két év múlva a lap újságíró gyakornokként alkalmazza. 1977-ben a TV Híradó debreceni tudósítója lett, majd négy évre rá Matúz Józsefné főszerkesztő rábízta a szerkesztőség tudósítói osztályának vezetését. 1986 és 1989 között minisztériumi sajtófőnök. 1993-ban másodmagával Teleschola néven televíziós magániskolát alapít, ahol majdnem húsz év alatt több százan szereztek államilag elismert bizonyítványt. 1994-től nyolc éven át a MÁV kommunikációs vezetője volt. Több egyetemen tanított pr-ismereteket, forgatókönyv- és szövegíróként rendszeresen közreműködik természetfilmek készítésében. A Press & pr, A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai című szakkönyvét sok felsőfokú tanulmányokat folytató diák forgatja. Nyugdijasként az Echo Tv vitaműsorában látható és rendszeresen publikál a saját, „Bekiáltás” nevű blogjában. (forrás: dunavolgyipeter.hu )
Saját könyvei: Press - A nyomtatott és az elektronikus újságírás elmélete, gyakorlata, Press & pr - A médiatevékenység, a szervezeti és az üzleti kommunikáció alapjai, A lovaglás alapjai. Pályaíve: Hajdú-bihari Napló (újságíró),Magyar Televízió Híradó (szerkesztő-riporter, adásszerkesztő, műsorvezető),Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, Minisztérium (sajtófőnök),Heti Budapest (főszerkesztő),Üzlet (vezető szerkesztő),Vasutas Hírlap (főszerkesztő),MÁV Rt. (kommunikációs igazgató). Oktatás: Teleschola Televíziós Iskola (alapító ügyvezető, médiaismeret, televíziós dramaturgia, szerkesztői gyakorlat vezetőtanár); Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem, Budapesti Gazdasági Főiskola, felső fokú OKJ-s képzések (médiaismeret, pr-gyakorlat oktató); orosz nyelvoktatás. Közösségi tevékenysége: Magyar Lovas Kör (alapító elnök); Nemzeti Média Kerekasztal (ügyvivő); Magyar PR Szövetség (etikai bizottság elnöke); társasházi közösségi munka. Nyelvismerete: orosz, francia, angol.

Oldal : 12345678


A J Á N L Ó
S__rr__tiKr__nika.jpg
www.sarretikronika.hu

A háromföld kincse
 kézműves szappanok
www.facebook.com
14463230_536225823237001_4147946727005158799_n.jpg
BRILL
Új esküvői ruhaszalon Debrecenben!
 Külsővásártér 3.sz.
Bejelentkezés: 30 412 96 33
Vadonatúj ruhák, mérsékelt árak,
 kedves kiszolgálás!
https://www.facebook.com/brillszalondebrecen/?fref=ts
www.facebook.com/BelleLelle.magic
uz_v__lgy.png
www.uzvolgye.info

   talitabanner_1.jpg 

www.talita.hu

fr_120_120.gif

www.folkradio.hu


kaiser.jpg
KARCAG
menu_kaiser.jpg

palinkafozo_2db.jpg
www.palinkafoz-ust.hu


kulturpartlogo.jpg