Gálaműsorral nyitották meg 2014. június 15-én este a felújított Nagyerdei Szabadtéri Színpadot Debrecenben. Európai Uniós forrásból 304 millió forintos költséggel építették újjá a színpadot: a régi szabadtériből megmentették, de teljesen felújították az egykori öltözőépületet, és teljesen új, ezer férőhelyes nézőteret alakítottak ki. A szabadtéri színpad hatalmas erdei fenyők és kocsányos tölgyóriások között épült fel több mint hatvan évvel ezelőtt a Nagyerdő egyik legszebb részén - mondta el Bódor Edit, a színpadot működtető Főnix Rendezvényszervező Kft. ügyvezetője korábban az MTI-nek. Az avató ünnepségen, 1950. június 10-én Kodály Zoltán Székelyfonó című művét játszották. A nagyszabású előadásra Menyhárt József festőművész tervezte a díszletet: egy stilizált székely szőttest és székelykaput. A nagysikerű előadáson, amelyet Csenki Imre rendezett, maga Kodály Zoltán is részt vett. Az azóta eltelt évtizedekben a Nagyerdei Szabadtéri Színpad szerves részévé vált a debreceniek kulturális életének. Generációk sora szórakozott ott egészen az új évezred elejéig. Az ezredfordulóra azonban annyira leromlott a színpad állaga, hogy be kellett zárni - ismertette Bódor Edit. Az új Nagyerdei Szabadtéri Színpad vasárnap esti avató gálaműsorán fellépett Debrecen örökös dívája, Kállay Bori lányával, Fonyó Barbarával, az operaénekes Balczó Péter, valamint Magyar Attila és Hajdu Steve színészek. Részletek hangzottak el a Székelyfonóból, valamint a Csokonai Nemzeti Színház és az Ady Endre Gimnázium diákjainak előadásában a Légy jó mindhalálig musicalből. Fellép a Debreceni Népi Együttes és a Valcer Táncstúdió is, vendég lesz Szinetár Dóra és Angyal András, Zséda, Caramel és a Dolly Roll. 2014. június 17-től a Nagyerdei Szabadtéri Színpadon rendezik meg a Debreceni Nyári Színházi Esték 20. évadát. A repertoárban idén összesen tizenhat produkció szerepel a legkülönbözőbb műfajokban: lesz krimi, bohózat, zenés vígjáték, mesemusical és operett. Fellép mások mellett Udvaros Dorottya, Oroszlán Szonja, Détár Enikő, Nagy Sándor, Hujber Ferenc és a L'art pour l'art társulata.(forrás:mti.hu)

 

Nem csak Debrecen, de az ország számára is előnyös lesz a kormányzati decentralizáció - hangsúlyozta Kósa Lajos. A földművelésügyi minisztérium teljes szervezete Debrecenbe költözik - derült ki Fazekas Sándor tárcavezető (a képen)  és Kósa Lajos 2014. június 11-ei, szerdai egyeztetésén, amiről a debreceni polgármester sajtótájékoztatón számolt be a cívisvárosban. A minisztérium elhelyezésével összefüggésben Fazekas Sándor felvetette, hogy szívesen látná tárcáját az agráregyetem területén - tolmácsolta Kósa Lajos megjegyezve, hogy ezt a verziót is megvizsgálják. Debrecen polgármestere bejelentette: Papp Lászlót, a város gazdasági stratégiai kérdésekben illetékes alpolgármesterét bízta meg a földművelésügyi minisztérium Debrecenbe költöztetésével kapcsolatos munkák koordinálásával. (forrás:MTI-fidesz.hu)

A Hajdúsági torma hungarikum, melyet 2004 óta az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé nyilvánított. A Hajdúsági torma oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára a torma (Armoracia rusticana, syn. Armoracia lapathifolia) növény hajdúsági tájkörzetben, dugványozás során kiszelektálódott tájfajtáinak gyökértörzse jogosult. A torma fogyasztott termése a gyökértörzs, vagyis a rizóma, amely az előző évi szaporítást szolgáló talpgyökerek megvastagodásából fejlődik, az ültetéstől a felszedésig mintegy 180 nap alatt. A hajdúsági tájkörzetben termelt torma más változatoktól jól elkülöníthető tulajdonságokkal rendelkezik: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Íze soha nem fás; viszonylag alacsony allil-izotiocianát tartalma okozza jellegzetesen csípős zamatát, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek. A dugvány 3–4 cm-es ránövést, úgynevezett „fejet” tartalmaz; hengeres teste 1,5–5 cm átmérőjű, 20–35 cm hosszúságú. A több évtizede kialakult bakhátas termelési technológia eltér az Európa más körzeteiben alkalmazott, gépesített, ferde ültetési technológiától, így a Hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthető az egyéb termesztéstechnológiában termelt tormáktól.(forrás: hungarikum szövetség)

Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó 2014. június 7-én Hortobágyon. Idén is összegyűlnek a pásztorok Hortobágyon az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó alkalmából. A rideg tartásban élő szürke marhát vigyázó pásztorok, gulyások körében még ma is élő hagyományokat, mesterségük fogásait kívánja bemutatni, a nagyközönség szélesebb köreivel megismertetni a szervező Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete és a Hortobágyi Nonprofit Kft. Az ország számos pontjáról érkező gulyások és az utánpótlást képviselő bojtárok egymással versengve bizonyíthatják mesterségbeli tudásukat. A főbb versenyszámok – melyek a pásztorok mindennapi munkáihoz kapcsolódnak – a vízhúzás gémeskútból, az állatszámlálás, mely során hídon áthaladó állatok létszámát kell minél pontosabban megbecsülni, fülszám olvasás, karikás ostor használat és gulyásbot dobás, pányvadobás, de a versenybírák nézik a felszerelés és a ruházat milyenségét is. A rendezvény ideje alatt az érdeklődők elvegyülhetnek a Kilenclyukú hídtól 1.5 km-re lévő Pusztai Állatparkban a népművészeti vásár forgatagában, valamint hagyományos pásztorételeket kóstolhatnak. A jellegzetes alföldi állattartó épületek között sétálva számos régi, magyar állatfajjal ismerkedhetünk meg. Ha szeretne bepillantást nyerni a pásztorok egyre inkább eltűnő világába, ha szívesen megkóstolná ízletes ételeiket vagy gyönyörködne táncaikban, viseleteikben, kérjük, látogasson el hozzánk június 7-én a hortobágyi Pusztai Állatparkba! Az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó a Pusztai Állatpark belépőjegyének megváltásával tekinthető meg. (forrás:hortobagy.eu)

A debreceni Amerikai Kuckó és a budapesti Amerikai Nagykövetség szervezésében kerül megrendezésre egy különleges filmvetítés, mely egyben holokauszt Emlékdélután 2014. május 28-án, szerdán 14 órától a MODEM-ben. (Modern és Kortárs Művészeti Központ 4026 Debrecen, BALTAZÁR DEZSŐ TÉR 1. MULTIMÉDIA TEREM/ III. EMELET) Részletes program:  14:00 ...

2014. május 24-25-én a Pusztai Állatparkban: gyermeknapi erőpróbák, hajdúsági táncház népi gyerekjátékokkal, a Szeredás együttes Csiri-biri komédiák c. műsora, a puszta gyógyító ereje - hasznos és szép gyógynövényeink. Kézműves foglalkozások, arcfestés, állatsimogatás és etetés.(forrás:hortobagy.eu)

Hogyan lehet jelentkezni? Magánszemélyek, lakóközösségek, civil szervezetek, iskolák, munkahelyek jelentkezését várják. Indulni lehet bárminemű kompozícióval. Az alkotások szelektív hulladékból készüljenek. A művek maximum 2X2 méter lehetnek, s azokat kézi erővel lehet bemutatni. Pl. talicska, baba kocsi, bicikli stb. 2014. május 22-én csütörtökön III.Művirágkarnevál Debrecenben. A rendezvény célja:Felhívni a figyelmet arra, hogy a kommunális hulladék hatalmas mennyiségű. Magyarországon 4-5 millió tonna szilárd és 20 millió tonna kezelt folyékony hulladék halmozódik fel évente.

Barangolás távoli tájakon címmel a Húsvét-szigetekről tart előadást  Dr. Kiss Sándor főiskolai tanár  2014.május 7-én szerdán 17.00-kor a debreceni Méliusz Újkerti Könyvtárában (Debrecen Jerikó u. 17-19. tel: 535-550)

Vigyél egy könyvet, hozz vissza egy másikat! Az LFL vagyis Little Free Library egy külföldön nagyon népszerű kapcsolatépítési modell. A könyvek varázsára, közösségépítő erejére hagyatkoztak a debreceni waldorfosok is, amikor létrehozták a város első Kicsi Csere Könyvtárát, melynek megnyitója a Napraforgó Waldorf Iskola előkertjében volt 2014. április 26-án 11.30-tól. Ha valaki rögtön ki is szerette volna próbálni, az alapelvet figyelembe véve – Vigyél egy könyvet, hozz vissza egy másikat! – az antikvár pultnál választhatott is egy könyvet, amit betehetett az áhított kötet helyére, akár rögtön a megnyitó után is. A könyvtár egy madáretetőben kapott helyet, mellé egy padot is helyeztek, hogy teljes legyen az olvasás élménye.(forrás:civishir.hu)

Hortobágyon, a Kilenclyukú híd lábánál 2014. április 26. szombaton 14.00-16.00 között.
A néphagyomány az igazi tavasz kezdetét mindig is Szent György napjától, április 24-től számította. Az állattenyésztéssel foglalkozó népek körében, az időjárástól és a legelők állapotától függően ez idő tájt hajtották ki a jószágokat a téli szálláshelyekről, ekkor történt a pásztorok, béresek megfogadása, vagy a juhbemérés, bár más nevezetes napok is ismertek voltak, mint pl. zöldcsütörtök, vagy nagypéntek. Így egyáltalán nem meglepő, hogy számos hiedelem és népszokás kapcsolódik ezen ünnephez: mágikus, rontáselhárító szerepet tulajdonítottak annak a vesszőnek, mellyel az állatokat a legelőkre hajtották, de gyakori volt, hogy a marhákat láncon, tojáson hajtották keresztül, s azt tartották, hogy a jószágok olyan erősek lesznek, mint a lánc és olyan gömbölyűek, mint a tojás. A gazdag állattartó tradíciókkal rendelkező Hortobágyon ünnepeink sorában kiemelkedő az április 26-án 14.00-kor kezdődő Szent György-napi Kihajtási Ünnep, mely során pásztorainkkal és állatainkkal ismerkedhetnek az érdeklődők. A Kilenclyukú hídon áthajtott jószágok, a csergető csikósok, a híres pusztaötös és a híd lábánál legelésző, impozáns szürke marha gulya feledhetetlen látványt nyújt. A hortobágyi vásártéren a Szent György-napi Országos Bio-, és Kézműves Vásár és az eredeti pásztorételeket igazi múltat idéző környezetben kínáló Hortobágyi Csárda várja mindazokat, akik fogékonyak a pusztai ízek és az egészséges ételek iránt.  (forrás:hortobagy.eu)