2021. Február 26. Péntek Edina napja van.
Kezdőlap Beköszönő Nagykunság Nagy-Sárrét Hajdúság - Hortobágy A hét képe A Farkas család naplója Háromföldi Ki KicsodaEmlékek, történetek... Fotoalbum

Egy írógép története
2021-02-26 09:43:50

... Az írógépet örömmel ajándékozzuk a Bárándon található Múltunk Házában lévő Írógép gyűjteménybe.

« Vissza a hírekhez
A kunok apostola

2021-02-15 09:32:42

Mándoky Kongur István kelet kutató 1944. február 10-én látta meg a napvilágot Karcagon. Iskoláit szülővárosában végezte el, mezőgazdasági technikumban érettségizett. Korai középiskolás korában meglátszott már, mennyire érdeklik az idegen nyelvek. Oroszul tökéletesen beszélt ugyanakkor a türk nyelvek is vonzották. Szűcs Sándor, a Györffy István Múzeum igazgatója ajándékozott neki egy nyelvkönyvet. Kunmadarason, az orosz laktanyánál a kazak, kirgiz, krími és kazáni tatár, illetve a karacsáj nyelvet is tudta gyakorolni. Budapesten folytatta tanulmányait, Németh Gyula diákjaként, 1963 és 1968 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanult. A kun nyelvemlékek utáni kutatását már az egyetemi évei alatt elkezdte.
Élete, munkássága
Az Országos Széchényi Könyvtár, később a Kőrösi Csoma Társaság munkatársa volt egyetemi tanulmányai után, 1970-től pedig az MTA Belső-Ázsiai Kutatócsoportjában dolgozott. Abban a hitben volt, hogy a Kelet felől érkezett magyarság összekötő kapocs Kelet és a Nyugat között. Nem csak a turkológia, a honfoglalás előtti török vonatkozások és a magyar őstörténet is foglalkoztatta. Írásaiban beszámol több török eredetű régi szavunk magyarázatáról. 1965-től romániai és bulgáriai tatárokhoz járt, szókincsüket vizsgálta. Az ottaniak nyelve, és történetei sokkal hozzájárultak a tudományhoz.
Az európai kutatások után Közép-Ázsia felé fordult. Baskíriában és a Volga-mentén kutatott, szintén a tatárok után. Foglalkozott a baskír-magyar törzsnevek kérdésével is. A két nép rokonságáról a baskír mondákban is szó esik. Kutatásaival felkereste a Mongóliában élő kisebbségeket is. Vizsgálta a kazakok és a tuvák nyelvét, szokásaikat. Gyűjtéseiről gyakran írt, és publikálta Jászkunságban, néha álnéven, Bektur Andrásként. 1981-ben készült el „A kun nyelv magyarországi emlékei” című kandidátusi tudományos értekezése, amely addigi kutatásainak fontosabb eredményeit tartalmazza, de még nem teljes összefoglalója a hazai kun nyelvemlékeknek. A kun származású magyar tudós, akit méltán neveztek el halála után a „kun apostolnak”. De vajon miért egyedülálló Mándoky Kongur István a 20. század második felének annyi kiváló Kelet-kutatója között, és miért nevezik kun apostolnak, vagy a kipcsak-török népek között fáklyavivőnek ?
Halála
Mándoky 1992. augusztus 22-én távozott az élők sorából, a kengszai temetőben helyezték végső nyugalomra. Disszertációja 1993-ban, posztumusz jelent meg. Tartalmazza a „Kun Miatyánk” szövegváltozatait is. Szülővárosa, Karcag emlékművet állíttatott számára, Györfi Sándor szobrászművész alkotását, amely a Györffy István Múzeum mögött található. A „Keleti örökségünk” című könyvsorozat tiszteleg Mándoky emlékének. (forrás:hu.wikipedia.org

Add a Facebook-hoz

Kommentáld a hírt!



A J Á N L Ó

www.facebook.com/segitsegdemencia/


FUSZEKLI 

www.facebook.com/Fuszekli


      fenntarthatodivat.hu


Dorinette Műhelye

www.facebook.com/Dorinette


Kocsis Csaba könyvei


talita.hu