Kunhalom, kunkék, kunkötés, kunhímzés, kunrózsa, kun verbunk — mind olyan szavak, amelyeket a Tiszántúlon található népcsoportok egyikének, a Nagykunságnak a népi kultúrájához köthetünk. E kistáj közösségei sajátos identitástudattal rendelkeznek napjainkban is, amely mélyen a történelmi korokba nyúlik vissza.
A régész ásója, a nyelvész kun szavak listája, a néprajzos keleti kultúrával kapcsolatos anyaga, mind-mind a 13. században a Kárpát-medencébe betelepült kipcsák-török népcsoport máig megőrzött kultúrájából adnak ízelítőt. Utódaik azonban magyarrá lettek, de úgy, hogy sajátos történelmi utat jártak be, amint azt a történészek bemutatják. Évszázadok folyamán olyan szervezeti formát (Jászkun Kerület, Nagykun Kerület, helyi és kerületi önkormányzatok) működtettek, amelynek legfőbb jellemzője a helyi közösségek önállósága, demokráciája, a települések közötti együttműködés volt. Vezetőik a közösséget szolgálták.
Bár a fejlődés a közigazgatási kereteket, az intézményhálózatot, a gazdasági életet átalakította, de a kunsági ember magatartásában, gondolkodásmódjában a mai napig megőrizte sajátosságát. A „fontolva haladás” taktikája az egyre gyorsuló és globalizáló világunkban megkérdőjelezhető, de a biztos alapokra építő, belső erejére támaszkodó közösség talán kiállja az idők próbáját, és megmarad a 21. században is egy karakteres kistáji történeti–néprajzi csoportnak.

A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület és a Túrkevei Kulturális Egyesület,valamint Karcag Városi Önkormányzat és Kisújszállás Város Önkormányzata, mint társrendezők tisztelettel meghívják Önt, és hívnak minden kedves érdeklődőt a konferenciára.

A rendezvényekhez kapcsolt programok: Városunk értékei — bemutató (helyi termékek), A Nagykunság szellemi értékei (könyvek)

Előadások Karcagon 2018.03.22. Városháza (Kossuth tér 1. Nagyterem)
— Selmeczi László: A Nagykunság kialakulása
— Bagi Gábor: A Nagykun Kerület partikuláris jellege, elkülönítő elemei (1526-1876)
— Örsi Julianna: A helyi társadalom közösségei működésének tükröződése a Nagykunság külső és belső kapcsolatrendszerében
— S. Kovács Ilona: A hagyományos paraszti kultúra népi díszítő művészetének jellemző jegyei és felhasználhatósága napjaink tárgykultúrájának tervezésében
— Juhász Dezső: A közép-tiszántúli nyelvjárás a 20. század közepén, különös tekintettel a Nagykunságra
— Ruzicska Ferenc: A Nagykunság és a magyar irodalom
— Szászfalvi Márta: A református egyházi vagyon államosítása és visszaigénylése a Nagykunságban
— Csatári Bálint: A nagykunsági mezővárosok vidékföldrajzának vázlata a 21. század elején
— Pásztor István — Herbály Katalin: A Nagykunság vidékfejlesztési lehetőségei
Előadások Kisújszálláson 2018.03.23. Városháza (Szabadság tér 1., Díszterem)
— Tóth Albert: A nagykunsági táj természeti viszonyai és gyökeres átalakítása
— Bán Andrea: A Nagykunság flórája és annak hasznosítása
— Bartha Júlia: Keletről hozott kulturális emlékek a nagykunsági paraszti kultúrában
— Baski Imre: A kun nyelv helye a török nyelvcsaládban és emlékei a Nagykunságon
— Bárth M. János: A Nagykunság nyelvjárása a 21. század elején. Esettanulmány Túrkeve nyelvhasználatáról
— Pócs Nándor: Rendszerváltások. A huszadik század sorsfordulói a Nagykunságban
— Barna Gábor: Adatok a vallás szerepéhez a Nagykunság életében
— Örsi Julianna: A rendszerváltások hatása a nagykunsági települések társadalmára
— Pásztor István: A nagykunsági települések társadalomföldrajzi elemzése és az etnikai változások tendenciái
Fő szervezők:  Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Tudományos Egyesület, Túrkevei Kulturális Egyesület