Kovács Máté  (1906-1972)  művelődéspolitikus, könyvtártudós.
1906. november 11-én született Hajdúszoboszlón, ötgyermekes parasztcsalád első gyermekeként. Máté, aki apja nevét kapta, a helyi református iskolában kezdte tanulmányait, majd a debreceni református gimnáziumban folytatta. Egyéniségét, gyermekkori élményeit részben szülővárosa, még inkább a munkaszerető népes család életszemlélete alakította. Vonzódását szülőföldjéhez jól szemlélteti, hogy egyetemi tanulmánya idején szakdolgozatának témáját a szoboszlói nyelvjárásból választotta, ezzel mintegy tovább folytatva Szívós Béla korábbi vállalkozását. A debreceni egyetem magyar-francia szakán betekintést nyert a francia, vele az európai kultúra demokratikus hagyományaiba, értékeibe. 1927-1930 között a párizsi Sorbonne-on tanult. Franciaországi tanulmányait Hankiss János debreceni professzor segítette, hogy tehetséges ösztöníjas diákja tovább mélyítse nyelvismeretét, bővítse franciás műveltségét. Középiskolai tanári diplomáját 1931-ben szerezte meg. Először a 30-as évek derekáig Nyíregyházán működött.Ezután Debrecenbe költözött, és a Fazekas Mihály Gimnáziumban folytatta munkáját, egyben tanársegédként, lektorként dolgozott az egyetem francia tanszékén. Kovács Máté igazán Debrecenben talált önmagára. A tanszéki feladatokon túl hosszú éveken át szervezője és titkára a Debreceni Nyári Egyetemnek.Kovács Máté tanulmányaiban előszeretettel foglalkozott a felvilágosodás korának debreceni költőjével, Fazekas Mihállyal, aki a népiesség első megszólaltatója az irodalomban. Fazekas Mihály volt doktori disszertációjának témája is.
A II. világháború befejeződése után rövidesen Budapestre került. A politikai cselekvés küzdőterén legjobban a Nemzeti Parasztpárt céljai vonzották, ahol olyan demokratikus gondolkodású személyek, mint Darvas József, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Németh László, Szabó Pál, Veres Péter és mások fogadták soraikba. Ennek a pártnak lett országgyűlési képviselője, oda késztette a történelmi erők mozgása, sőt a családi hagyomány is. A fővárosban néhány hónap elteltével a már említett parasztpárti Keresztury Dezső vezetése alatt működő Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára lett, ahol jelentős szerepet vállalt a demokratikus köznevelés és művelődéspolitika kialakításában.  A parasztság művelődésének ügyében mintegy jelszóként idézte Illyés Gyula szavait. "Föld mellé iskolát!" Kovács Máté nem csupán Teleki Géza gróf, Keresztury Dezső, hanem Ortutay Gyula minisztériumában is magas tisztségeket (osztálytanácsos, miniszteri tanácsos, majd politikai államtitkár) töltött be. Ám 1949 áprilisában Szakasits Árpád köztársasági elnök Kovács Mátét "saját kérelmére" felmentette nem akármilyen beosztásából. Politikusunk lépésének okát máig sem ismerjük, de annyi biztos, hogy a dogmatizmus uralma ekkor már egyre erősebbé vált. Tíz nap múlva azonban bekövetkezett a nagy fordulat: a köztársasági elnök Kovács Mátét kinevezte a Debreceni Tudományegyetem könyvtárának igazgatójává. Kovács Máté irányítása alatt a Debreceni Egyetemi Könyvtár valamennyi tudományos könyvtárnak mintaként szolgált. A könyvtár állománya 1949-től háromszorosára gyarapodott, meghaladta a milliós nagyságrendet. Az évi olvasóforgalom az 1948-ban regisztrált 5000 fővel szemben 1956-ban több mint 100000 főre emelkedett. Ezt az eredményt a magas szakmai felkészültséggel és racionális munkaszervezéssel lehetett elérni. A könyvtár irányítása mellett 1954-ben Kovács Máté elvállalta a készülő Magyar Enciklopédia főszerkesztőségét is, bár ez jelentős megterhelést jelentett számára. 1956 szeptemberében egyetemi tanárrá nevezték ki a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem Könyvtártudományi Tanszékére, így tízéves munkahelyétől megvált. Szülővárosával haláláig ápolta kapcsolatait. Támogatta a művelődési ház felépítését és a városi gimnázium létrehozását. 1947-ben mint VKM államtitkár így nyilatkozott: "Középiskola kell Hajdúszoboszlónak, ahol ma 3000 iskolaköteles korú gyermek él az általános iskolára és az idegenben való tanulásra utalva." Kovács Mátét 1972. augusztus 29-én munka közben ragadta el a halál. Szülővárosában nevét utca, valamint a Művelődési Központ és Könyvtár viseli.