Miniszteri látogatással indult a harminchetedik Püspökladányi Természetvédő Tábor az ERTI farkasszigeti arborétumában. A már több évtizedes múltra visszatekintő neves természetvédelmi szakemberek és a Kaán Károly biológiai verseny helyezettjei, valamint fiatal aspiránsok részvételével megrendezett tábornak immár 19. alkalommal az ERTI Püspökladányi Kísérleti Állomása és Arborétuma ad otthont. Dr. Tóth Albert főiskolai tanár az az iskolateremtő egyéniség, aki kitalálta, beindította, életben tartotta ezt a szinte egyedülálló szellemi vállalkozást. A közel négy évtizednyi eredményes munka mára számos publikációban, előadásban és sikeres kutatói életpályában mérhető. A tábor szakmai programja a szikes termőhelyen kialakult „pusztai” és „erdei” életközösségek vizsgálatát, összehasonlítását a természeti folyamatok rögzítését, a változások nyomon követését biztosítja. A résztvevők érdeklődési körének megfelelően, munkacsoportokra osztva végzik kutatásaikat. A kutatási témák között ornitológia, cönológia, faunisztikai témák is megtalálhatóak. Az idei évben – bekapcsolódva az ERTI folyamatos erdőborítással kapcsolatos kutatómunkájába – szikes termőhelyek szukcessziós folyamatainak cönológiai vizsgálatát kezdik meg a püspökladányi Farkassziget területén.  A megnyitót megtisztelte jelenlétével dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter is, aki 30 évvel ezelőtt – mint érdeklődő karcagi gimnazista – maga is részt vett a természetvédő táborban. Beszédében hangsúlyozta, hogy a természetvédő tábor kellemes emlékei meghatározó élményt biztosítottak számára. Az itt szerzett tudás, a természethez való viszonyulását, gondolatait ma is befolyásolja. Fazekas Sándor emlékeit felidéző megnyitó beszéde bizonyítja, milyen nagy jelentősége lehet a pedagógusok, erdész szakemberek környezeti nevelési munkájának, a szakmai alapokon nyugvó erdei iskolai programoknak. A miniszteri látogatás lehetőséget adott arra is, hogy az Erdészeti Tudományos Intézetnek térségi kutatómunkájáról gyors áttekintést kapjon a tárcavezető. Az arborétumban tett séta alkalmával megtekintette a hazai génállományból szelektált energetikai füzek anyatelepét, és egy spontán beerdősülési folyamat eredményeként kialakuló erdőrészletet. A látogatás lehetőséget adott arra, hogy a kutatók számot adjanak a fás szárú energetikai ültetvények hazai kutatási eredményeiről, a téma várható ökonómiai, ökológiai, és társadalmi hatásairól. A vidékfejlesztési stratégiának kiemelt célja, „önjáró”, helyi erőforrásokra támaszkodó és helyben történő felhasználásra alapozott életképes energetikai projektek támogatása. Olyan fejlesztések beindítása várható az elkövetkező időszakban, melyek csak a beinduláshoz igénylik a kormányzati támogatást, a fenntartásukhoz már folyamatosan megtermelik a belső erőforrásokat. Fontos szempont, hogy ne csak finanszírozásában, de energiamérlegében is „önjáróak” legyenek ezek a projektek, az energia bevitel összességében kisebb legyen, mint az energia kibocsátás. Ezen célok eléréséhez elengedhetetlenek a témával kapcsolatos kutatások, melyeknek ki kell terjedni a genetikai alapok fejlesztésére és megőrzésére, termesztési-, feldolgozási- és felhasználási technológia fejlesztésére. Az eredmények hasznosulásának, széleskörű elterjesztésének feltétele, a hatékony tudástranszfer megteremtése. Az érintett kutatási témák között szerepelt az ágazat előtt álló erdőtelepítési program sikeres végrehajtásához elengedhetetlen kutatási háttér megtartása, fejlesztése, a rendelkezésre álló pénzeszközök hatékony felhasználása érdekében. A klímaváltozás várhatóan kedvezőtlen termőhely módosító hatásainak – termőhely szárazodása, korai és késői fagyok, viharkárok gyakoriságának növekedése - tompítására folyamatosan fejleszteni szükséges erdőművelési eljárásainkat. Keresni kell azokat a fafajokat, fajtákat – mint pl. a „Pusztaszil” –, melyek számára még elviselhetőek lehetnek a gyorsan változó környezeti feltételek.  (forrás:ForestPress)